A Budai Központi Kerületi Bíróság nem rendelte el a Volánbusz Zrt.-t érintő korrupciós bűncselekményekkel összefüggésbe hozott harmadik gyanúsított, K. Zs. Cs. letartóztatását. A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás befolyásolásának veszélye miatt indítványozta a kényszerintézkedést. A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek a feltételek nem állnak fenn a terhelt esetében.
A megalapozott gyanú szerint K. Zs. Cs. pénzfutárként tevékenykedett, és egymilliárd forint úgynevezett korrupciós pénzt juttatott el más gyanúsítottakhoz. A bíróság döntésében kulcsszerepet játszott, hogy a külföldön tartózkodó gyanúsított, amint tudomást szerzett az ellene indult büntetőeljárásról, önként hazautazott Magyarországra. Az eljárás során kiemelkedő együttműködési készséget mutatott, ami alapján a bíróság nem feltételezte, hogy megpróbálná kivonni magát az eljárás alól.
A bíróság álláspontja szerint a terhelt együttműködési hajlandósága elegendő alapot szolgáltatott ahhoz, hogy ne lehessen feltételezni az eljárás meghiúsítására irányuló szándékot. Bár a megalapozott gyanú fennálltát megállapították, a szökés, elrejtőzés, illetve a bizonyítási eljárás befolyásolásának veszélye hiányában nem látták indokoltnak semmilyen kényszerintézkedés alkalmazását. A bírósági végzés nem jogerős, az ügyészség fellebbezést nyújtott be ellene, míg a gyanúsított és védője tudomásul vette a döntést.
A sajtóban megjelent információk és a hatósági közlemények alapján az ügyben korábban letartóztatott két másik gyanúsított Jellinek Dániel üzletember, az Indotek Group vezérigazgatója, valamint Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) korábbi vezérigazgatója. A Volánbusz-ügyben még 2021-ben indult nyomozás hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt. A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint 2015 és 2018 között az állami tulajdonú Volán-társaságoknál mintegy 10 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezett.
Ez a kár elsősorban használt autóbuszok túlárazott beszerzéséből adódott, összesen 608 jármű esetében. A gyanú szerint e beszerzések nem a közlekedési központok gazdasági érdekeit szolgálták, hanem egyéni érdekek mentén zajlottak. Emellett a Volán-társaság kecskeméti székhelyének megvásárlását is túlárazták, ami legalább 550 millió forintos további vagyoni hátrányt okozott a vállalatnak.
A rendőrségi közlések szerint az elkövetők a hűtlen kezelésből származó bűnös vagyont pénzmosással szerezték meg. Az adatok arra utalnak, hogy a háttérben ingatlanprojektek finanszírozása, egymilliárd forintot meghaladó készpénzfelvétel, valamint nagy értékű autók vásárlása történt. A Volán-társaságok tulajdonosi jogait az MNV Zrt. gyakorolta, és akkori vezetője, Szivek Norbert, tudott olyan állami tulajdonú ingatlanokról, amelyek értékesítése jelentős haszonnal kecsegtetett.
A nyomozás eddigi adatai szerint a Volán-társaságok túlárazott buszbeszerzéseiből, valamint a kecskeméti székhely túlárazott megvásárlásából származó vagyonokat a cégvezetők köztes vállalatokon keresztül, színlelt kölcsönszerződésekkel juttatták el az érdekeltségükbe tartozó más cégekhez. Ezek a cégek aztán ingatlanprojektekbe fektették a tisztára mosott pénzt, ezzel elfedve annak eredetét és illegális jellegét.
Az ügyben zajló büntetőeljárás továbbra is kiemelt figyelmet kap, különösen az állami tulajdonú vállalatokat érintő jelentős vagyoni hátrány miatt. Az ügyészség fellebbezése azt jelenti, hogy a harmadik gyanúsított letartóztatásának kérdése még nem zárult le véglegesen, a másodfokú bíróság döntésére várni kell. A nyomozás célja az elkövetők teljes körű azonosítása és felelősségre vonása, valamint a bűncselekményekből származó vagyon felkutatása és visszaszerzése.
Az eset rávilágít az állami vállalatoknál felmerülő korrupciós kockázatokra és a vagyonkezelés átláthatóságának fontosságára. A folyamatban lévő eljárás eredménye meghatározó lehet a hasonló esetek jövőbeni megítélésében és a korrupció elleni küzdelemben.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása