Sádt Mónika, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új elnöke szeptember 15-én vette át hivatalát, és azonnali hatállyal belső vizsgálatokat, a közbizalom helyreállítását, valamint a szervezet politikailag semleges, szigorúan szakmai alapú működését ígérte. A vezető két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a versenyszférában, ahol tanácsadói, könyvvizsgálói és vállalati pozíciókban szerzett széleskörű ismereteket. Kinevezésével a NAV egy új korszakba lép, melynek fókuszában a tisztaság és a hatékonyság áll.
Az új elnök célkitűzései között szerepel a múltbeli visszaélések alapos kivizsgálása, melynek során szükség esetén belső vizsgálatokat is indítanak. Sádt Mónika kiemelte, hogy bár a közigazgatás jogszabályi környezete és a döntések súlya eltér a versenyszférától, számos párhuzam fedezhető fel korábbi munkájával, különösen a globális adófunkciók, a jövedéki adók és a digitalizáció terén. Pályázatát az adóhatóságnál indult szakmai pályája, valamint a poszt jelentős társadalmi súlya motiválta, hiszen a NAV működése alapvetően befolyásolja a költségvetést, a vállalkozásokat és a közbizalmat.
Kármán András pénzügyminiszter is hangsúlyozta a kinevezéssel kapcsolatos három fő szempontot: a jogkövető állampolgárok segítése, a kiszámíthatóság biztosítása mindenki számára, és a jogsértőkkel szembeni következetes fellépés. Sádt Mónika egyetértett ezekkel a célokkal, és kiemelte, hogy a szakmai alapú, hiteles és kiszámítható működés jelenti a kiindulópontot, amelyből a többi szempont automatikusan következik. Az elnök elismerte, hogy az elmúlt tizenöt évben felmerültek olyan esetek, ahol befolyásolás vagy az egyenlő bánásmód sérülésének gyanúja állt fenn, és határozottan kijelentette, hogy a jövőben ilyen esetek nem fordulhatnak elő. Amennyiben mégis felmerül a gyanú, azonnali és alapos kivizsgálás követi.
Az elnök szerint a szervezetnek belülről és kívülről is el kell sajátítania azt a szemléletet, hogy kizárólag szakmai alapon hozzon döntéseket. Jelezte, hogy jelentős ügyekben, ahol a hatóság oldalán is érintett merül fel, akár már 2026-ban belső vizsgálatok indulhatnak. Sádt Mónika adatalapú megközelítést alkalmazva kívánja feltárni az ügyeket, és ha azok személyhez köthetők, megteszi a szükséges lépéseket. A társadalmi igényre, hogy nevesítsék az előző rendszer kedvezményezettjeit, az elnök úgy reagált, hogy a transzparencia és az eljárások eredményessége közötti egyensúlyt kell megtalálni, figyelembe véve az adatvédelmi szempontokat. Egyelőre csak a sajtóban megjelent ügyekről van tudomása, de bízik benne, hogy idővel megnyugtatóbb válaszokat tud adni.
Sádt Mónika két évtizedes versenyszférás tapasztalattal érkezik a NAV élére, mely során multinacionális vállalatok komplex adózási és pénzügyi folyamataival foglalkozott. Ez a tapasztalat, beleértve a jövedéki adók és a digitalizáció területét is, jelentős előnyt jelenthet a hivatal modernizálásában és hatékonyabbá tételében. Pályafutása az adóhatóságnál kezdődött, így most visszatér gyökereihez, hogy közszolgálati célokra kamatoztassa tudását. A poszt társadalmi súlya és a NAV működésének közvetlen hatása a költségvetésre, a vállalkozásokra és a közbizalomra kiemelt fontosságúvá teszi a vezetői feladatot.
Az elmúlt tizenöt évben felmerült gyanúk, melyek befolyásolásról vagy egyenlőtlen bánásmódról szóltak, erodálták a közbizalmat az adóhatóság iránt. Az új elnök kinevezése és ígéretei éppen ezekre a problémákra reagálnak, jelezve a szándékot a múltbeli hibák kijavítására és egy átláthatóbb, tisztább működés kialakítására. A NAV-nál dolgozó szakemberekről Sádt Mónika úgy vélekedett, hogy sokan közülük az elmúlt évek "áldozatai" voltak, ami további indokot ad a belső szemléletváltásra és a szakmai integritás helyreállítására.
A NAV működésének átláthatósága és szakmai alapú döntéshozatala kulcsfontosságú az ország gazdasági stabilitása és a társadalmi igazságosság szempontjából. A közbizalom helyreállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások ismét megbízzanak az adóhatóságban, és jogkövető magatartást tanúsítsanak. A belső vizsgálatok és a korábbi visszaélések feltárása hozzájárulhat a szervezet integritásának megerősítéséhez és a jövőbeni hasonló esetek megelőzéséhez.
A Nemzeti Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH) való szoros együttműködés kritikus a közvagyon hatékony védelmében. Az adatok megosztása és a közös fellépés révén elkerülhetőek a párhuzamos struktúrák kiépítése, miközben a NAV meglévő tudása és kapacitásai maximálisan hasznosulnak. Ez az együttműködés jelentősen hozzájárulhat a korrupció elleni küzdelemhez és a közpénzek hatékonyabb felhasználásához. A pénzügyminiszter által megfogalmazott célok – segítség a jogkövetőknek, kiszámíthatóság és következetes fellépés – csak egy szakmailag elkötelezett és megbízható NAV által valósulhatnak meg.
A 2027 januárjától tervezett, 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett 1 százalékos vagyonadó bevezetése is rávilágít a NAV szerepére a közteherviselés igazságosabb elosztásában. Bár a törvénytervezet még nem készült el, az elnök egyetért azzal, hogy a vagyonosabbaknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a közösségi terhekhez, és ehhez széles társadalmi támogatottság is társul. A NAV feladata lesz az adó beszedése és a releváns adatok kezelése, kihasználva a nemzetközi adatcseréből származó információkat és az önbevallás lehetőségét.
Az elkövetkező időszakban a NAV kiemelt figyelmet fordít a régóta ismert, jelentős ügyek monitorozására és kivizsgálására, melyek kapacitáslekötését folyamatosan figyelemmel kísérik. Sádt Mónika teljes jogkörrel rendelkezik a szervezet kialakítására, így nem kért különleges felhatalmazást csapatépítésre. Az új elnök elsődleges feladatai közé tartozik az NVVH vezetőjével, Unger Annával való egyeztetés, mely a közvagyon védelmének hatékonyabbá tételét célozza.
A 2026-os költségvetés 300 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedést irányoz elő, amelyből a NAV is kiveszi részét. Bár a tárcaszintű lebontás részletei még nem ismertek, az elnök bízik abban, hogy a kormányzati elkötelezettség a nyomozati hatóságok megerősítése iránt biztosítja a hivatal hatékony működését. A tervezett vagyonadó bevezetése jelentős kihívás elé állítja majd a NAV-ot, de az elnök szerint a meglévő adatok és az önbevallás kombinációjával sikeresen kezelhető lesz.
Sádt Mónika vezetése alatt a NAV arra törekszik, hogy egy átláthatóbb, szakmailag elkötelezettebb és a közbizalmat élvező szervezetté váljon, amely hatékonyan szolgálja a költségvetés érdekeit és a jogkövető állampolgárokat. A belső vizsgálatok, az adatalapú megközelítés és a szoros intézményi együttműködés mind hozzájárulnak ehhez a célhoz, megalapozva a hivatal jövőbeni működését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása