Sádt Mónika szeptember 15-től vette át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetését, jelentős versenyszférás tapasztalattal érkezve a közigazgatásba. Az új elnök kiemelt céljai között szerepel a közbizalom helyreállítása, a politikailag semleges, szigorúan szakmai alapú működés, valamint a múltbeli visszaélések alapos kivizsgálása.
Sádt Mónika két évtizedes tanácsadói, könyvvizsgálói és vállalati tapasztalattal rendelkezik, melyet most a NAV élén kamatoztat. Kinevezését követően hangsúlyozta, hogy a szervezetnek kizárólag szakmai alapon kell döntenie, és ígéretet tett arra, hogy amennyiben befolyásolás vagy egyenlő bánásmód sérülésének gyanúja merül fel, azonnali és alapos vizsgálat indul.
A pénzügyminiszter, Kármán András is kiemelte a jogkövetők segítésének, a kiszámíthatóságnak és a jogsértőkkel szembeni következetes fellépésnek fontosságát. Sádt Mónika egyetértett ezekkel a szempontokkal, hozzátéve, hogy a szakmai alapú, hiteles és kiszámítható működés a kiindulópont, amelyből a többi cél automatikusan következik.
Az elnök elismerte, hogy az elmúlt tizenöt évben előfordultak olyan esetek, ahol felmerült a befolyásolás vagy az egyenlő bánásmód megsértésének gyanúja. Célja, hogy a jövőben ezek elkerülhetők legyenek, és szükség esetén belső vizsgálatok induljanak, akár 2026-ban is, jelentős ügyekben, ha a hatóság oldalán is érintett merül fel.
Sádt Mónika adatalapú megközelítést alkalmaz, a valós információk mentén kívánja feltárni az ügyeket. Amennyiben az ügyek személyekhez köthetők, megteszi a szükséges lépéseket a tisztázás érdekében.
Az új elnök pályafutása az adóhatóságnál indult, majd a versenyszférában szerzett széleskörű tapasztalatot, multinacionális környezetben, komplex adófunkciókkal és digitalizációval. Pályázatát a közszolgálati célok, valamint a NAV társadalmi súlya motiválta, hiszen a hivatal működése közvetlenül befolyásolja a költségvetést, a vállalkozásokat és a közbizalmat.
Sádt Mónika szerint a NAV-nál számos kiváló szakember dolgozik, akik az elmúlt években sokszor maguk is „áldozatai” voltak a körülményeknek. Az elnök teljes jogkörrel rendelkezik a szervezet kialakítására, így nem kért külön felhatalmazást csapatépítésre.
A társadalmi igényre, miszerint nevesítsék az előző rendszer kedvezményezettjeit, az elnök úgy reagált, hogy ez a transzparencia és az eljárások eredményessége közötti egyensúly megtalálását igényli. Egyelőre csak a sajtóban megjelent ügyekről van tudomása, de reményei szerint idővel megnyugtatóbb válaszokat tud majd adni.
A NAV működésének átláthatósága és szakmai alapokon nyugvó jellege alapvető fontosságú a gazdaság stabilitása és a társadalmi igazságosság szempontjából. A közbizalom helyreállítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások is partnerként tekintsenek az adóhatóságra.
Az új Nemzeti Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH) való szoros együttműködés kiemelt jelentőségű a közvagyon hatékony védelmében. Sádt Mónika szerint a NAV meglévő tudását és kapacitásait hasznosítani kell, elkerülve a párhuzamos struktúrák kiépítését, és indokolt adatátadási folyamatokra van szükség.
A 2026-os költségvetésben előirányzott 300 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedés, amelyből a NAV is kiveszi részét, rávilágít a hivatal gazdasági szerepére. A nyomozati hatóságok megerősítésére vonatkozó kormányzati elkötelezettség pedig a hatékony bűnüldözés alapja.
A 2027 januárjától tervezett, 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett 1 százalékos vagyonadó bevezetése jelentős társadalmi és gazdasági kérdés. Sádt Mónika egyetért azzal, hogy a vagyonosabbaknak nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a közteherviseléshez, és ehhez széles társadalmi támogatottság is társul.
Az elnök ígérete szerint a kiemelt, régóta ismert ügyek monitorozása folyamatos fókuszterület marad, bár azok kapacitáslekötéséről egyelőre nem tudott konkrétumokat mondani. Az NVVH vezetőjével, Unger Annával való egyeztetés a leendő tárgyalópartnerek listájának élén szerepel.
A vagyonadóval kapcsolatos törvénytervezet még nem készült el, így konkrét számokról egyelőre nem lehet beszélni. Sádt Mónika utalt arra, hogy a külföldi adóhatóságokkal folytatott adatcseréből már most is rendelkezésre állnak releváns adatok, melyeket önbevallással lehetne kiegészíteni.
A NAV új vezetése tehát komplex feladatok elé néz, melyek között a belső működés átalakítása, a közbizalom helyreállítása és a gazdasági célkitűzések támogatása egyaránt szerepel. Az elnök elkötelezett a szakmai alapú, átlátható és hatékony működés megvalósítása iránt.
A hivatal jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy Sádt Mónika vezetése alatt milyen mértékben sikerül megvalósítani a kitűzött célokat, különös tekintettel a belső vizsgálatokra és a közbizalom tartós helyreállítására.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása