Szeptember 1-jétől jelentős változás állt be a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségében, amely a korábbiaknál jóval szélesebb körben érinti a nyugták nyilvántartását. Az új szabályozás értelmében már nem csupán a számlák, hanem a kézzel vagy számítógéppel előállított nyugták adatait is továbbítani kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára. Ez a lépés mintegy 270 ezer hazai vállalkozást érinthet, és az adóhatóság célja a gazdaság további fehéredése, valamint az áfacsalások hatékonyabb visszaszorítása.
Az új kötelezettség bevezetése szeptember első napján történt, azonban az év végéig tartó türelmi időszakban még nem jár azonnali pénzügyi szankcióval a mulasztás. Január 1-jétől azonban a szabályok be nem tartása már komoly következményekkel járhat. A változás lényege, hogy a NAV mostantól részletesebb betekintést nyerhet a vállalkozások működésébe a nyugtaforgalom adatai révén.
Fontos tisztázni a különböző nyugtatípusokat, mivel a fogalmak körül zavar tapasztalható. A kézi nyugta a hagyományos, papíralapú tömbből, kézzel kiállított bizonylat. A számítógéppel előállított nyugta egy programmal generált, de papíron kinyomtatott dokumentum. Ezzel szemben a gépi nyugta online pénztárgéppel készül, és adatai automatikusan eljutnak az adóhatósághoz. Az e-nyugta pedig egy teljesen elektronikus bizonylat, amelyet kizárólag e-pénztárgéppel lehet kiállítani, és az új e-pénztárgép szabályozással jelent meg.
A most életbe lépő adatszolgáltatási kötelezettség elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek továbbra is kézi vagy számítógépes nyugtázó programot használnak. Az online pénztárgéppel, illetve e-pénztárgéppel dolgozóknak nincs külön teendőjük, mivel ezek a rendszerek automatikusan továbbítják az adatokat a NAV felé. A nyugták adatait a NAV iránymutatása szerint három naptári napon belül kell feltölteni, napi összesítésben, adómérték szerinti bontásban.
Az adóhatóság javasolja a digitális nyugtaadási megoldások kipróbálását, amelyek okostelefonon keresztül is elérhetők, és nem igényelnek külön pénztárgépet. Az adatok ebben az esetben automatikusan rögzülnek. Aki mégis a papírnyugtánál marad, annak a NAV a Pénztárgép Portálon biztosít lehetőséget a kézi adatrögzítésre, melyhez oktatóvideó és részletes tájékoztató is készült. A nagyobb forgalmú vállalkozások gépi kapcsolaton keresztül is teljesíthetik az adatszolgáltatást.
A mostani változás egy több mint egy évtizede tartó, átfogó folyamat része, amelynek célja a magyar gazdaság átláthatóságának növelése. Az adóhatóság számára egyre több közvetlen adat válik elérhetővé a vállalkozások tényleges forgalmáról, lehetővé téve azok összevetését az adóbevallásokkal és egyéb rendelkezésre álló információkkal. Ez a megközelítés különösen az áfa beszedésének hatékonyságát növeli.
A gazdaság fehéredését célzó intézkedések 2014-ben kezdődtek az online pénztárgépek bevezetésével, amelyek jelentősen kibővítették a NAV ellenőrzési lehetőségeit. Ezt követte az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése, majd az e-útdíj révén is újabb gazdasági adatok kerültek az állam látókörébe. Lépésről lépésre épült fel az a rendszer, amelyben egyre kevesebb gazdasági tranzakció marad kizárólag a vállalkozások belső nyilvántartásaiban.
Az adóhatóság számára a gazdaság fehéredése közvetlenül növeli az állam bevételeit, különösen az áfa területén. Korábbi számítások szerint 2018-ra a gazdaság átláthatóbbá válása mintegy 500 milliárd forinttal növelte az áfabevételeket, összehasonlítva a 2010-es, 22 százalékos áfaréssel.
Az áfarés az elméletileg beszedhető és a ténylegesen befolyó áfa közötti különbséget mutatja meg. Magyarországon ez az arány a 2010-es évek elején még 20 százalék felett volt, azonban a 2020-as évekre egy számjegyűre csökkent. Ez az eredmény azt jelenti, hogy Magyarország az áfabeszedés hatékonyságában az Európai Unió élmezőnyébe került, ami a mostani adatszolgáltatási bővítéssel tovább erősödhet.
A nyugtaadási kötelezettség kiterjesztése egyértelműen azt mutatja, hogy az adóhatóság egyre részletesebb és valós idejű adatokra törekszik a vállalkozások működéséről. A türelmi időszak végével, januártól a mulasztások pénzügyi következményekkel járhatnak, ezért elengedhetetlen a változások pontos megértése és a rendszerekhez való alkalmazkodás.
A NAV célja a gazdaság további fehérítése és az áfacsalások visszaszorítása, ami hosszú távon az állami bevételek növekedését eredményezheti. A vállalkozások számára a digitális megoldások felé való elmozdulás nem csupán a jogszabályi megfelelőséget biztosíthatja, hanem az adminisztráció egyszerűsítését is elősegítheti.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása