Az elmúlt években a világ számos, egyidejű válsággal szembesült, melyek leírására a "multikrízis" fogalma terjedt el. Ezzel párhuzamosan vált egyre hangsúlyosabbá a "reziliencia", vagyis az alkalmazkodóképesség kérdése. A pénzügyi, gazdasági, technológiai, geopolitikai és klimatikus sokkok együttesen új kihívások elé állítják a társadalmakat és a kormányzatokat.
A multikrízis minőségében eltér a korábbi gazdasági válságoktól, mivel több, eltérő természetű folyamat hat egyszerre. A 2020-as világjárvány egy új szakaszt nyitott, ahol a megrázkódtatások tartósak és globálisak. Az üzleti és állami döntéshozók számára különös terhet jelent az egyidejű, nehezen kalkulálható kockázatok kezelése.
Európát és az Európai Uniót is új helyzetbe hozta a migrációs hullám, a pandémia, majd a háború a kontinens keleti peremén. Ezek a sokkok próbára tették a közösség és a tagállamok együttműködési képességét. A nemzetközi kereskedelmi háborúk, különösen az Egyesült Államok fellépése, veszélyeztetik az európai exportmodellt és a szabadkereskedelmi világrendet.
Európa az elmúlt évtizedekben jelentős külkereskedelmi többletet tartott fenn, kihasználva a szabadkereskedelmi rendszert. Ebbe a modellbe illeszkedett be a kelet-közép-európai régió is, köztük a magyar gazdaság. Azonban a "kínai kihívás" és a kereskedelmi háborúk megváltoztatták ezt a dinamikát.
Magyarországon a külső megrázkódtatások, mint a migráció, a pandémia és a háború, az Orbán-kormányok különutas politikáját mutatták meg. A kormányzat hajlamos volt a válságokat hatalommegtartásra és a hatalmi kör gazdagítására felhasználni. Ez megmutatkozott az orosz piacról való kivonulás, az energiaellátás diverzifikálása és a klímaváltozás kezelésének elhanyagolásában is.
A reziliencia kulcsfontosságú az alkalmazkodóképesség szempontjából, ami a háztartásoktól az uniós intézményekig minden szinten elengedhetetlen. A gyors reagálás mellett hosszú távú tervezésre van szükség a klímaváltozás, az európai védelem és a szuverenitás kérdésében. A magyar kormány nem teljesítette az uniós forrásokhoz (RRF) szükséges feltételeket a zöld átállás és digitalizáció terén.
A nemzeti szuverenitás eszményének hangoztatása, amely gyakran részérdekeket szolgál, zsákutcának bizonyul. Az európai keretek között a nemzetállami autonómia felé való visszalépés nem ígér működőképes választ. A 2026 áprilisi politikai fordulat azonban változást hozott az EU-hoz való viszonyulásban, ami javíthatja a multikrízis kezelését.
A Draghi-jelentés is hangsúlyozza, hogy az új világrendben Európa számára több, nem pedig kevesebb közös érdekű projekt tervezése és menedzselése kínál kiutat. A "nemzeti bajnokok" állami beavatkozással történő kinevelése nem hatékony megoldás. A modern piacgazdaság fejlődését Schumpeter szerint a régi és az új folyamatos versengése, az innováció és a technológiai avulás hajtja.
Ez a dinamika, a kreatív pusztítás, elengedhetetlen a gazdasági haladáshoz. Európának és tagállamainak is ezen elvek mentén kell megtalálniuk a válaszokat a jelenlegi komplex kihívásokra. A közös fellépés és a hosszú távú stratégia kulcsfontosságú a jövőbeni stabilitás és növekedés szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása