Két európai országban is új adózási intézkedések lépnek életbe, amelyek a környezetvédelem és a költségvetési bevételek növelésének kettős célját szolgálják. Németországban egy tonnánkénti műanyagcsomagolás-adó bevezetését tervezik 2027-től, míg Ausztriában már idén októbertől különadót vetettek ki a nagy online kereskedők által kiszállított rendelésekre. Ezek a lépések az Európai Unió szélesebb körű csomagolási szabályozásának szigorításával párhuzamosan valósulnak meg, jelezve a régió elkötelezettségét a fenntarthatóbb gazdaság felé.
A német kormánykoalíció, a CDU/CSU és az SPD, 2027 júliusától tonnánként 550 eurós adót kíván bevezetni a csomagolásokban felhasznált műanyagra. Ez az adó kiterjedne a műanyag dobozokra, zacskókra, fóliákra, kupakokra és fedelekre, valamint azokra a többféle anyagból készült csomagolásokra is, amelyek több mint 5 százalékban tartalmaznak műanyagot. A fizetési kötelezettség a csomagolások előállításakor vagy Németországba történő behozatalakor keletkezne, de az újrahasznosított műanyagból készült csomagolásokra kérelemre mentesség kérhető.
A német kormány számításai szerint az új adó 2027 második felében 805 millió eurót, 2028-tól pedig évente közel 1,5 milliárd eurót hozhat a költségvetésnek. Az intézkedéstől azt is várják, hogy idővel csökkenni fog a megadóztatott műanyag mennyisége, hozzájárulva a környezetvédelmi célokhoz. Ausztriában október 1-jétől lépett életbe egy különadó, amely a nagy online kereskedőket érinti, amennyiben éves ausztriai forgalmuk meghaladja a 100 millió eurót.
Az osztrák szabályozás mintegy 16 nagy online kereskedőre és piactérre vonatkozik, többek között az Amazonra, a Temura, az AliExpressre, a Sheinre, a Zalandóra, az Apple-re és az Ikeára. Az adó rendelésenként vagy csomagonként két euró, ami az áfával együtt 2,40 eurós többletköltséget jelenthet a vásárlók számára. Az osztrák pénzügyminisztérium évi 280 millió eurós bevételt remél ettől az adótól, amelyet részben a júliusban bevezetett alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének finanszírozására fordítanának.
A német műanyagcsomagolás-adó tervezete kritikákat váltott ki mind a környezetvédők, mind a műanyagipar részéről. A Deutsche Umwelthilfe (DUH) szerint az adónak az egyszer használatos csomagolásokra kellene koncentrálnia, és más csomagolóanyagokra is ki kellene terjeszteni, hogy elkerüljék a műanyagról papírra vagy fémre való egyszerű átváltást. A Plastics Europe, az európai műanyaggyártókat képviselő szervezet, a szabályozás kidolgozatlanságát kifogásolja.
Az uniós szintű csomagolási szabályozás is szigorodik, amelynek egyes előírásai már augusztus 12-től érvényesek, a legjelentősebb változások pedig 2030-tól várhatók. Az új EU-s rendelet célja a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítható anyagok arányának növelése. A szabályozás különösen a kereskedelmet és az italipart érinti, például az internetes rendelések csomagolásában legfeljebb 50 százalék lehet az üres tér, és az egyszer használatos PET-palackoknak 2030-tól legalább 30 százalékban újrahasznosított műanyagot kell tartalmazniuk.
Ezek az intézkedések jelentős hatással lehetnek a környezetvédelemre és a gazdaságra egyaránt. Németországban 2023-ban mintegy 3 millió tonna műanyag csomagolási hulladék keletkezett, így az adó ösztönözheti a vállalatokat a fenntarthatóbb csomagolási megoldásokra. Az osztrák adó a vásárlókra háruló többletköltségeken keresztül befolyásolhatja az online vásárlási szokásokat, potenciálisan csökkentve a rendelések számát.
Magyarország számára különösen releváns a kérdés, mivel a 2022-es adatok szerint fejenként több mint 44 kilogramm műanyag csomagolási hulladék keletkezett az országban, ami meghaladja az uniós átlagot (kb. 36 kg/fő). Az új uniós rendelet közös követelményeket állít a tagállamok elé, de a hulladékkezeléshez kapcsolódó díjak és adminisztratív kötelezettségek továbbra is országonként eltérhetnek, ami eltérő nemzeti stratégiákhoz vezethet.
A német és osztrák intézkedések, valamint az uniós szintű szabályozás egyértelműen a környezettudatosabb és fenntarthatóbb gazdaság irányába mutatnak. Azonban az iparági szereplők ellenállása és a szabályozás kidolgozatlanságával kapcsolatos aggodalmak azt jelzik, hogy a bevezetés nem lesz zökkenőmentes. Az osztrák kereskedelmi szövetség például attól tart, hogy a magasabb rendelési költségek visszafogják a forgalmat, és több cég jogi úton is megtámadná a szabályozást.
Az elkövetkező években várhatóan tovább folytatódik a vita a legmegfelelőbb adózási és szabályozási formákról, miközben az EU célja, hogy 2030-ra jelentősen csökkentse a csomagolási hulladékot és növelje az újrahasznosítás arányát. Ezek a változások alapjaiban alakíthatják át a gyártók, kereskedők és fogyasztók csomagoláshoz és online vásárláshoz való viszonyát Európa-szerte.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása