Molnár Áron színész-aktivista legújabb videójában egy salgótarjáni egyesület, a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület NKA-támogatásával kapcsolatos aggályokat fogalmazott meg. A beszámoló szerint az egyesület jelentős összegeket kapott a Nemzeti Kulturális Alapból, melyek egy részét a Macskakő fesztivál megrendezésére fordíthatták. A felmerült kérdések a pályázati adatlapon feltüntetett, illetve elhallgatott információkra vonatkoznak, különös tekintettel a rendezvény jegybevételeire.
Molnár Áron Facebook-videójában részletesen ismertette az ügyet, amely a salgótarjáni Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesületet érinti. Elmondása szerint az egyesület először húszmillió, majd később huszonöt millió forint támogatásban részesült a Nemzeti Kulturális Alap keretéből. Az információk alapján a támogatás egy részét a közelmúltban megrendezett Macskakő fesztiválra fordították.
A színész rámutatott, hogy a fesztivál reklámanyagain, például a szórólapokon, az NKA és az egyesület logója is szerepelt. Azonban a nyilvánosan elérhető adatok és a fesztivál jegyértékesítési gyakorlata között Molnár Áron szerint ellentmondás mutatkozik. A rendezvényt a salgótarjáni önkormányzat művelődési háza, a „REMEK” is aktívan népszerűsítette, és a Facebook-oldalán közzétett információk szerint a belépőjegyek ára 9 és 11 ezer forint között mozgott.
A közérdekű adatigényléssel kikért pályázati dokumentumok elemzése során azonban az derült ki, hogy a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület a benyújtott adatlapján nulla forint bevétellel tervezett. Ez azt jelenti, hogy a pályázatban nem tüntették fel, hogy a fesztivál fizetős lesz, és nem számoltak semmilyen jegybevétellel. Molnár Áron hangsúlyozta, hogy a hatályos jogszabályok értelmében nem köthető támogatási szerződés olyan szervezettel, amely valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltat, és ezzel érdemben befolyásolja a támogatási döntést.
Molnár Áron a videóban egy további fontos részletre is felhívta a figyelmet, miszerint a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület hivatalos képviselője Dr. Fenyvesi Gábor, Salgótarján fideszes alpolgármestere. Ez a személyi összefonódás további kérdéseket vet fel az ügy átláthatóságával kapcsolatban. Az NKA-támogatásokkal kapcsolatos korábbi ügyek is hasonló aggodalmakat váltottak ki a közvéleményben.
A kulturális miniszter, Tarr Zoltán korábban, még júliusban, közösségi oldalán posztolt arról, hogy a 790-es keretből támogatott szervezetektől nyilatkozatot kértek be. Ennek célja az volt, hogy tisztázzák, mire költötték vagy mire fogják költeni a kapott pénzt, különösen, ha a program még folyamatban van. Molnár Áron felvetette a kérdést, hogy a salgótarjáni egyesület esetében is feltették-e azt a kérdést, hogy terveztek-e jegybevétellel vagy jegyértékesítéssel a program során, és ha igen, mit jelöltek be a nyilatkozatban.
A korábbi NKA-ügyek és a miniszteri felhívás fényében Molnár Áron szerint különösen fontos lenne a salgótarjáni eset alapos kivizsgálása. Az átláthatóság hiánya, valamint a pályázati adatlapon szereplő állítólagos valótlan adatok komoly aggályokat vetnek fel a támogatások felhasználásának jogszerűségével kapcsolatban. Az ilyen esetek alááshatják a közbizalmat a kulturális támogatási rendszer iránt.
Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy rávilágít a közpénzek elosztásának és felhasználásának átláthatóságára vonatkozó elvárásokra. Amennyiben egy pályázó szervezet valótlan adatokat szolgáltat a támogatási döntés befolyásolása érdekében, az súlyos jogi és etikai következményekkel járhat. A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy ilyen esetben nem köthető érvényes támogatási szerződés.
A jegybevétel elhallgatása a pályázati adatlapon, miközben a rendezvény fizetős volt, komoly ellentmondást jelent. Ez a gyakorlat potenciálisan azt a célt szolgálhatja, hogy a szervezet nagyobb összegű támogatást kapjon, mint amennyire valójában szüksége lenne, vagy elkerülje a saját forrás bemutatásának kötelezettségét. Az ilyen esetek torzíthatják a kulturális támogatások célját és hatékonyságát.
Az ügy kiemeli a pályázatok ellenőrzésének fontosságát, valamint a minisztérium és az NKA felelősségét az átlátható és jogszerű működés biztosításában. A közpénzek felhasználásának szigorú ellenőrzése alapvető fontosságú a korrupció megelőzése és a közbizalom fenntartása érdekében. A kulturális szféra támogatásának hitelessége is múlik az ilyen ügyek tisztázásán.
Molnár Áron határozottan úgy véli, hogy a pályázati adatlapon szereplő információk valótlanok, és ez kétségessé teszi, hogy a későbbi nyilatkozatokban minden adat átlátható és pontos lenne. A színész szerint az NKTK-nak azonnal elő kellene vennie ezt a pályázatot, alaposan meg kellene vizsgálnia, és amennyiben a szabálytalanságok beigazolódnak, vissza kell vonnia a támogatást.
A színész-aktivista felszólította a kulturális minisztériumot, hogy ne elégedjen meg az átláthatóság ígéretével a közösségi média posztokban. Valódi vizsgálatokra és tényleges felelősségre vonásra van szükség az ilyen esetekben, hogy helyreálljon a bizalom a rendszer iránt. Az ügy kimenetele precedenst teremthet a jövőbeni NKA-támogatások elbírálásában és ellenőrzésében.
Az eset rávilágít arra, hogy a civil szervezetek és a közéleti szereplők aktív szerepe elengedhetetlen a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében. A nyilvánosság ereje és az információk megosztása hozzájárulhat ahhoz, hogy a támogatási rendszerek átláthatóbban és jogszerűbben működjenek. A további fejlemények várhatóan rávilágítanak arra, hogy a hatóságok milyen lépéseket tesznek az ügy tisztázása érdekében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása