A Mol átadta első, hálózatba táplálható biometánt előállító üzemét Szarvason, mely jelentős lépést jelent a megújuló energiaforrások hasznosításában. A 2,7 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a vállalat évente hétmillió köbméter biometánt juttathat a magyar gázhálózatba. Ez a mennyiség mintegy 8500 átlagos háztartás éves földgázigényét képes fedezni, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók kiváltásához.
A Mol szerdán avatta fel a szarvasi létesítményt, amely a cég már meglévő biogázüzemének továbbfejlesztésével jött létre. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a beruházás a régió mezőgazdasági adottságaira és a meglévő gázinfrastruktúrára építve biztosít versenyképes, helyben előállított megújuló energiahordozót. A vállalat hosszú távon is lát potenciált a biometán nagy léptékű, kereskedelmi célú felhasználásában.
Az üzem 2011 óta működik, és a Mol 2023-ban vásárolta meg. Korábban gázmotorokban hasznosították az itt termelt biogázt, amivel évente körülbelül 24 GWh zöld áramot és kapcsolt hőenergiát állítottak elő. A mostani fejlesztés azonban lehetővé teszi a biogáz tisztítását és finomítását, hogy az megfeleljen a gázhálózatba táplálás szigorú minőségi követelményeinek.
A szarvasi üzem évente mintegy 100-110 ezer tonna alapanyagot dolgoz fel, melyet a környékbeli gazdáktól és gyártóktól szereznek be. Az alapanyagok két harmadát különböző állatok trágyája teszi ki, például a szomszédos sertéshizlaldából érkező hígtrágya. Emellett több mint húszféle egyéb anyagot is felhasználnak, mint például kukoricacsuhét, kukoricaszirupot, sütőolajat, tartályalja olajat és a Szarvasi Mozzarella gyárból származó savót.
Az alapanyagok keverékét a biológusok segítségével optimalizálják, majd a négy fermentáló tartályba juttatják, ahol több mint 40 fokon, 40-50 napon keresztül erjed. A folyamat során baktériumok segítségével ecetsav, vajsav, ammónia, majd végül metán képződik. A keletkező biogázt óránként 1500 köbméteres mennyiségben gyűjtik össze, majd további három utófermentálóban nyerik ki a maradék metánt.
A biogáz előállítása során nemcsak energiát, hanem hasznos melléktermékeket is kapnak. A fermentálás után visszamaradt szilárd anyagból szerves trágya készül, mely vitaminokkal dúsítva kerülhet vissza a termőföldekre. A híganyagot pedig lagúnákban tárolják, majd a tavaszi vetés és az aratás után szintén a környező földeken hasznosítják, ezzel is hozzájárulva a körforgásos gazdasághoz.
A biometán előállítása kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedésben és a klímavédelmi célok elérésében. A szarvasi üzem évente hétmillió köbméter fosszilis földgázt képes kiváltani, ami jelentős hozzájárulás Magyarország energiaellátásának diverzifikálásához. Bacsa György szerint a beruházás bizonyítja, hogy a régió mezőgazdasági adottságaira és meglévő gázinfrastruktúrájára építve versenyképes, helyben előállított megújuló energiahordozót tudunk biztosítani.
Az új technológia lehetővé teszi a biogáz tisztítását a gázhálózatba táplálás előtt. Halász Evelin, az Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a metángázt aktív szenes tartályokon és speciális membránokon keresztül tisztítják meg a kéntől, szén-dioxidtól és egyéb szennyeződésektől. A megtisztított gázt ezután ellenőrzik, szükség esetén fűtőértékét propánnal állítják be, majd szivárgásjelző illatanyaggal keverik, mielőtt a hálózatba juttatnák.
Fontos megjegyezni, hogy az üzem gázkibocsátása véges, így a hálózatba táplált biometán termelése a korábbi zöld áram- és hőelőállítás kárára történik. A gázmotorokat továbbra is üzemeltetik, de azok nagyrészt fosszilis földgázból termelnek majd áramot. Azonban az üzem képes egy óra alatt átállni a biometán-előállításról a gázmotoros áramtermelésre, rugalmasságot biztosítva az üzleti érdekek és a piaci igények függvényében.
Magyarországon a szarvasi a harmadik biometánüzem, amely képes a finomított gázt a gázhálózatba táplálni. A másik kettő a Pannonia Bio dunaföldvári, valamint a Magyar Cukor kaposvári létesítménye, melyek főként saját gyártási melléktermékeikből állítanak elő biometánt. A Mol szarvasi üzeme abban egyedülálló, hogy teljes egészében külső forrásból, gazdáktól és gyártóktól átvett anyagokból állítja elő a biometánt, ezzel is erősítve a helyi körforgásos gazdaságot.
Horváth Ádám, a MOL-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója szerint a Mol nyitott további biogázüzemek létesítésére Magyarországon és a régióban. Bár konkrét célszámok még nincsenek, a vállalat felismeri a biometán stratégiai fontosságát a jövő energiaellátásában. A szarvasi üzem sikere példaként szolgálhat a hasonló, fenntartható energiatermelési projektek megvalósítására a régióban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása