Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) megkezdte a magyarországi sürgősségi ellátórendszer részletes átvilágítását. A cél a rendszer jelenlegi állapotáról szóló reális kép megalkotása, amely alapul szolgálhat a jövőbeli fejlesztéseknek és döntéseknek. A felmérés azonban már a kezdeti szakaszban módszertani problémákkal küzd, ami felveti a gyűjtött adatok megbízhatóságának kérdését.
A nyáron bejelentett országos leltár részeként indított felmérés három fő területre fókuszál: a felnőtt- és gyermek-sürgősségi, valamint a traumatológiai ellátásra. A kérdőíveket szeptember 9-én juttatták el a kórházakhoz, eredetileg mindössze két napos határidővel a kitöltésre. Az intézmények eltérő informatikai rendszerei miatt a részletes adatok ilyen rövid idő alatti kinyerése sok helyen komoly akadályokba ütközött.
A hatóság végül szeptember 15-ig meghosszabbította a leadási határidőt, hogy a kórházaknak több idejük legyen az adatszolgáltatásra. A beküldendő adatkör rendkívül széles, magában foglalja a betegforgalmi adatokat, a létszámadatokat, a betöltetlen álláshelyeket, a korábbi túlórákat, az átirányított dolgozókra vonatkozó információkat és a bérköltségeket is. Ez a részletes adatgyűjtés elengedhetetlen lenne a rendszer átfogó megértéséhez.
A felmérés módszertana azonban több ponton is aggályosnak bizonyult a szaklap szerint. A vizsgált referenciaidőszakok nem következetesek, mivel a kérdőív vegyesen hivatkozik 2026 első negyedévére, az idei májusi, valamint az „aktuális” állapotra. Ez a diszkrepancia megnehezíti az adatok összehasonlíthatóságát és értelmezhetőségét, torzítva a valós képet.
Szintén problémás a valós klinikai terhelés mérése, mivel a személyzetre jutó esetszámokat egy egyszerűsített képlettel számíttatják ki. Ez a képlet nem veszi figyelembe a ténylegesen betegellátással töltött munkaórákat, a különböző munkakörök sajátosságait és az esetek súlyosságát. Ennek következtében azonos mutatók mögött teljesen eltérő leterheltség húzódhat meg, ami félrevezető következtetésekhez vezethet.
Az ellátási idők kezelése is hiányosnak mutatkozik, mivel a rendszer nem a tényleges várakozási időkre kérdez rá, holott ez lenne a betegek szempontjából a legfontosabb mutató. Ehelyett csupán arra fókuszál, hogy az adott osztály regisztrálja-e egyáltalán ezeket az adatokat. Az utólagos módosítások nyomán a kórházak azt az iránymutatást kapták, hogy a hiányzó vagy értelmezhetetlen adatok helyére mínusz egy (-1) értéket írjanak be. Ez a megközelítés tovább nehezítheti az adatok későbbi feldolgozását, mivel nem derül ki belőle a konkrét válaszadás elmaradásának oka.
A felmérés egy korábban, a nyár folyamán bejelentett országos leltár részeként indult el, melynek célja az egészségügyi rendszer átfogó felmérése és a hiányosságok feltárása. Az OKFŐ szándéka, hogy a gyűjtött adatok alapján pontosabb képet kapjon a hazai sürgősségi ellátás működéséről és kihívásairól. Ez a kezdeményezés az egészségügyi ágazat szélesebb körű reformjának részeként értelmezhető, amely a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítását célozza.
Az átvilágításra azért van szükség, mert a sürgősségi ellátás az egészségügyi rendszer egyik legkritikusabb pontja, amely közvetlenül érinti a betegek életét és egészségét. A pontos és megbízható adatok hiánya akadályozza a megalapozott döntéshozatalt és a hatékony erőforrás-elosztást. Az OKFŐ célja, hogy a felmérés révén azonosítsa azokat a területeket, ahol beavatkozásra van szükség, és javaslatokat tegyen a rendszer optimalizálására.
A felmérés módszertani hiányosságai és a tisztázatlan fogalmak miatt kérdéses, mennyire lesznek megbízhatók a jövőbeli döntéseket megalapozó eredmények. Amennyiben az adatok nem tükrözik pontosan a valóságot, azokra támaszkodva hibás vagy nem optimális intézkedések születhetnek. Ez hosszú távon negatívan befolyásolhatja a sürgősségi ellátás minőségét és a betegek biztonságát.
A valós klinikai terhelés és a várakozási idők pontos mérésének hiánya megakadályozza a rendszer szűk keresztmetszeteinek azonosítását. Ha nem tudjuk pontosan, hol és miért torlódnak a betegek, vagy milyen mértékben túlterheltek az osztályok, akkor a problémák megoldására irányuló erőfeszítések is kevésbé lesznek hatékonyak. A mínusz egy (-1) érték használata a hiányzó adatoknál tovább bonyolítja a helyzetet, mivel nem teszi lehetővé a hiány okának elemzését.
A sürgősségi leltár sikere így nem a gyorsaságon, hanem sokkal inkább az adatok utólagos tisztításán és értelmezésén múlik majd. A hatóságnak kulcsszerepe lesz abban, hogy egységesítse a fogalmakat és a módszertant, valamint összevesse a beérkező válaszokat a már meglévő finanszírozási és kapacitásadatokkal. Ez a folyamat elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyűjtött információkból valóban hasznos és megbízható következtetéseket lehessen levonni.
A felmérés eredményeinek hitelessége azon áll vagy bukik, hogy az OKFŐ képes lesz-e utólagosan korrigálni a módszertani hiányosságokat és konzisztens adathalmazt létrehozni. Ez egy komplex feladat, amely alapos elemzést és szakértelmet igényel. A végső cél, hogy a felmérés valóban hozzájáruljon a sürgősségi ellátás hatékonyabbá és betegközpontúbbá tételéhez Magyarországon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása