Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), egy kulcsfontosságú hazai energiamegtakarítási program, jelentős változásokkal folytatódik 2027. január 1-jétől. Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára iparági egyeztetéseket követően jelentette be a program részleteinek módosítását. A cél a rendszer hatékonyságának növelése, a korábbi visszaélések és a túlárazott közvetítői szerepek megszüntetése, valamint a program fókuszának áthelyezése.
Az EKR egy eredendően uniós program, amely arra kötelezi a hazai energiakereskedőket, hogy forgalmuk egy meghatározott részét energia-megtakarítási projektekbe fektessék. A gáz- és áramkereskedőknek 2026 és 2030 között forgalmuk 1,4 százalékát kell a hatékonyság javítására fordítaniuk. Az elmúlt években azonban a rendszerben számos visszaélés és túlárazás történt, amelyek során a kötelezettek által befizetett pénznek csak kis része hasznosult.
Az új szabályozás célja, hogy ezeket a kiskapukat bezárja, és egy átláthatóbb, hatékonyabb rendszert hozzon létre. A módosításokról szóló egyeztetések már lezajlottak az iparági szereplőkkel és szövetségekkel. A kormány szélesebb körű társadalmi egyeztetéseket szervezett júniusban és szeptemberben a változások előkészítésére.
Az EKR-t hosszú ideje vitatott és visszaélésekkel terhelt rendszerként tartották számon, ahol a korábbi politika közelében álló szereplők túlárazott közvetítői szereppel léptek be a piacra. A korábbi időszakban a Masterplast Nyrt. és a Piramis Építőház mellett olyan cégek is részt vettek a programban, mint a Mészáros Lőrinc lányához köthető Finicro, vagy a Tiborcz István köréhez sorolt Eubility-csoport. Emellett a GVSX Szolgáltató Kft. és az Eron is a piaci szereplők között volt.
A rendszer problémái közé tartozott, hogy az érintett cégek gyakran áthárították a program költségeit a lakosságra, sőt, olykor túlárazva számolták el a hitelesített energia-megtakarítások (HEM) költségeit. Ez ellentétes volt a program eredeti céljával, miszerint a kereskedőknek kellene motiválniuk a fogyasztókat az energiahatékonyságra. A szakértők szerint az energiahatékonyság a legolcsóbb „energiatermelési” mód, ami aláhúzza a program stratégiai fontosságát.
Az energiahatékonyság javítása kiemelt nemzetgazdasági érdek, mivel a megspórolt energia csökkenti az importfüggőséget és a rezsicsökkentési rendszer terheit. Egy jól szigetelt magyar lakásállomány például a téli lakossági gázfogyasztás harmadát, mintegy 1 milliárd köbmétert takaríthatna meg. Nyáron a jobb szigetelés hozzájárulhatna ahhoz, hogy a légkondicionálók hatékonyabban működjenek, és a csúcsidőben jelentkező lakossági áramfogyasztás felét, azaz 750-1000 MWh-t lehetne megtakarítani vagy időben áthelyezni.
Az új rendszerben jelentősen megváltozik a program fókuszpontja: a jövőben az ipari szektor kap nagyobb hangsúlyt, a források 50 százaléka ipari programokra, 25 százaléka lakossági projektekre jut, míg 25 százalék szabadon felhasználható lesz. Ez a változás részben az ipar nagyobb energiafogyasztásával, részben pedig a lakossági programokban tapasztalt több visszaéléssel magyarázható. Az ipari fogyasztóknak lehetősége lesz arra, hogy elszámolják a saját energiamegtakarítási programjaikat, vagy projekteket vásároljanak másoktól.
A lakossági elemnél a cél az energiaszegény területek támogatása, például a padlásfödémek szigetelésével, ami egyszerre energiahatékony és szociális szempontból is előnyös. Ehhez a jelenlegi katalógust is át kell dolgozni, hogy a hitelesített felhasználás igazolása egyszerűbb és célzottabb legyen. A korábbi rendszerben mintegy 200 ezer lakás kapott födémszigetelést.
A kormány célja, hogy a 2027. január 1-jén induló új szabályozás hatékonyan szűrje ki azokat a haszonlesőket, akik korábban hozzáadott érték nélkül fejték a rendszert. Bár a régi rendszert sok kritika érte, fontos megjegyezni, hogy az EKR révén energiahatékonysági fejlesztésekben részesülők, különösen a födémszigetelést kapók, nagyrészt elégedettek voltak. Számukra kevesebb gáz és tűzifa is elegendővé vált a fűtéshez, javult a hőérzet és az otthonok komfortja.
Az új tervek szabályozásba ültetése a következő lépés, és az államtitkár abban bízik, hogy a 2027-es naptári év már az új, átalakított EKR-szabályokkal kezdődhet. Ez a változás hosszú távon hozzájárulhat Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a fenntarthatóbb energiafelhasználáshoz.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása