A Northeastern University és a Consumer Reports kutatói átfogó vizsgálatot végeztek 19 különböző autómárka 21 modelljén, hogy feltárják, milyen adatokat gyűjtenek és osztanak meg a modern, hálózatba kapcsolt járművek. Az Arstechnika által is ismertetett eredmények alátámasztják azokat a korábbi aggodalmakat, miszerint az okosautók jelentős adatvédelmi kihívásokat jelentenek a felhasználók számára. A tanulmány rávilágít a gyártók és harmadik felek közötti adatmegosztás mértékére és jellegére, valós adatok alapján bemutatva a potenciális kockázatokat.
A kutatók a járműveket különböző körülmények között, álló helyzetben és vezetés közben is megfigyelték. Az elektromos modelleket Faraday-sátorban is tesztelték, hogy kiderüljön, mobilhálózat hiányában átirányítják-e az adatforgalmat Wi-Fi-re. Bár az adatcsomagok titkosított tartalmát nem tudták elemzni, a DNS-forgalom, a TLS-kézfogások, valamint az adattovábbítások időzítése és volumene értékes információkat szolgáltatott az adatmegosztásról.
Minden vizsgált autó kapcsolatba lépett a gyártó saját szervereivel. Egyes modellek, mint a Buick Envista és a Mercedes-Benz EQS, kizárólag a gyártóval kommunikáltak. Ezzel szemben a Tesla Model 3 jelentősen több, összesen 34 különböző domainnel létesített kapcsolatot. A legtöbb jármű az Alphabet domainjeihez kapcsolódott, ami az Android Automotive OS elterjedtsége miatt várható volt. A kutatók azonban kiemelték, hogy számos megfigyelt hálózati cím, például a doubleclick.net vagy a googlesyndication.com, kifejezetten hirdetési és nyomkövetési célokat szolgál.
A Faraday-sátorban végzett tesztek vegyes eredményeket mutattak. Néhány elektromos modell, köztük a Cadillac Lyriq és a Rivian R1S, mobilhálózat hiányában egyszerűen leállította a kapcsolódó alrendszereket. Mások viszont átirányították az adatforgalmat Wi-Fi-re, fenntartva az online kapcsolatot. A Tesla Cybertruck különösen figyelemre méltó viselkedést mutatott, mivel vezetés közben 26-tal több harmadik féltől származó domainnel lépett kapcsolatba, mint álló helyzetben.
Emellett 30 kapcsolódó mobilalkalmazást is megvizsgáltak, és megállapították, hogy ezek használata bizonyos esetekben több mint 20 újabb harmadik féllel való kapcsolatot eredményezett. A felmérés szerint a General Motors, a Toyota és a Nissan alkalmazásai bizonyultak a legproblémásabbnak az adatmegosztás szempontjából.
A mostani kutatás jelentősen eltér a korábbi megközelítésektől. Míg a Mozilla Foundation 2023-as jelentése elsősorban az adatvédelmi irányelvek és felhasználási feltételek elemzésén alapult, a Northeastern University és a Consumer Reports vizsgálata már valós adatforgalmat mért. Ez a módszertan lehetővé tette, hogy ne csupán a deklarált szabályzatokat, hanem a tényleges adatmegosztási gyakorlatokat is feltárják.
A kutatók így konkrét bizonyítékokat gyűjthettek arról, hogy az autók milyen típusú adatokat és milyen gyakorisággal küldenek el, valamint kikkel osztják meg azokat. A Faraday-sátorban végzett tesztek különösen fontosak voltak, mivel ezekkel vizsgálták, hogy a járművek miként reagálnak a mobilhálózat hiányára, és vajon alternatív útvonalakat, például Wi-Fi-t használnak-e az adatátvitel fenntartására. Ez a mélyebb betekintés a hálózatba kapcsolt autók működésébe segít megérteni a rejtett adatgyűjtési mechanizmusokat.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a modern autók nem csupán közlekedési eszközök, hanem komplex adatgyűjtő platformok is. A harmadik felekkel, különösen a hirdetési és nyomkövető vállalatokkal való adatmegosztás súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel. A sofőrök és utasok viselkedésére, szokásaira és akár pontos helyzetére vonatkozó adatok gyűjtése és továbbítása jelentős kockázatot jelenthet a személyes szféra szempontjából.
A megkeresett 17 gyártó közül 14 válaszolt a kutatók megkeresésére, ám a reakciók nem voltak megnyugtatóak. A gyártók többsége arra hivatkozott, hogy a harmadik felekkel kötött szerződések tiltják a személyes adatok felhasználását az adatvédelmi megállapodás keretein túl. Ez a válasz pontosan ugyanazokra az irányelvekre támaszkodik, amelyeket a Mozilla Foundation már 2023-ban is elégtelennek talált.
Hét gyártó álláspontja szerint a fogyasztó felelőssége elolvasni és elfogadni a felhasználási feltételeket, annak ellenére, hogy a szoftverek gyakran gyárilag telepítve vannak az autókba, és az adatgyűjtési gyakorlatok átláthatatlanok lehetnek. Ez a megközelítés jelentős terhet ró a felhasználókra, akiknek rendkívül bonyolult jogi dokumentumokat kellene értelmezniük.
Az elemzés alapján egyértelmű, hogy a modern autók adatgyűjtési gyakorlata továbbra is komoly kihívásokat tartogat az adatvédelem terén. A gyártók általában a meglévő adatvédelmi szabályzatokra hivatkoznak, amelyek a kutatások szerint nem nyújtanak elegendő védelmet a felhasználók számára. A fogyasztókra hárított felelősség, miszerint maguknak kellene eligazodniuk a komplex felhasználási feltételekben, nem tűnik fenntartható megoldásnak.
Egyetlen pozitív fejleményként a Honda módosította gyakorlatát a megkeresés hatására, és kijelentette, hogy a továbbiakban már nem oszt meg pontos helyadatokat legalább egy nyomkövető vállalattal. Ez a lépés reményt adhat arra, hogy más gyártók is felülvizsgálják adatkezelési protokolljaikat. Azonban a széleskörű és átlátható adatvédelmi reformok bevezetése továbbra is elengedhetetlen a hálózatba kapcsolt járművek biztonságos és etikus működéséhez. A jövőben várhatóan további szabályozási és technológiai fejlesztésekre lesz szükség a felhasználói adatok megfelelő védelmének biztosításához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása