Augusztus 26-án tartotta első ülését az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. A testület munkáját a jogköröket megerősítő jogszabályok hatálybalépésének napján kezdte meg, ám az ülés jelentős részét eljárásrendi viták jellemezték. A bizottság elnöke, Csőszi Attila (Tisza) hangsúlyozta, hogy a cél a pénz útjának, a döntési mechanizmusoknak és a politikai, intézményi felelősségnek a feltárása, nem pedig vádemelés vagy ítélkezés.
Az ülésen a Mi Hazánk által delegált alelnök, Apáti István távolmaradása miatt Novák Előd, a párt alelnöke vett részt, akinek minden felszólalásáról külön szavazni kellett. Az első napirendi pont az ügyrendről szólt, ahol Tuzson Bence (Fidesz) alelnök 39 perccel az ülés kezdete előtt egy terjedelmes, tízoldalas módosításcsomagot nyújtott be. A Tisza párti tagok, Sopov Ildikó Éva és Weigand István kifogásolták a rövid felkészülési időt, utóbbi szerint az időzítés a bizottság munkájának akadályozását szolgálta. Tuzson technikai okokra hivatkozva kért elnézést, állítva, hogy javaslatai jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.
Novák Előd obstrukcióval vádolta a Fideszt, és emlékeztetett arra, hogy a bizottság tagjait június 8-án választották meg, de az első ülésre közel három hónapot kellett várni. Hargitai János (KDNP) képviselő ezzel szemben Tuzson Bence jogát védte a módosítások benyújtására, és óvott az előre hozott ítéletektől. Csőszi Attila kiemelte, hogy az érdemi vizsgálat az ügyrend és a munkaterv elfogadása nélkül nem kezdődhet meg a december 31-i határidőig.
Hosszas vita után, amely során Tuzson javaslatát az elnökhelyettesi pozícióra 3-2 arányban elutasították, a fideszes alelnök felajánlotta, hogy a többi módosítását a következő ülésen tárgyalják. Ezt követően az eredeti ügyrendet 4 igen, 0 nem és Hargitai János tartózkodása mellett elfogadták. A második napirendi pont, a munkaterv vitája hasonlóan zajlott. Tuzson Bence ezt is prejudikálónak, politikailag elfogultnak és fogalmilag pontatlannak nevezte, teljes átdolgozást javasolva. Csőszi Attila megjegyezte Tuzson alapos felkészültségét, annak ellenére, hogy állítása szerint késve jutott hozzá az anyagokhoz. Hargitai János ismét a lényegre való fókuszálást sürgette, kiemelve az MNB alapítványi és céges konstrukcióinak jogalkotói szándékkal való megfelelőségének feltárását. A tiszás tagok érvelése szerint a munkaterv elfogadása elengedhetetlen a további késlekedés elkerüléséhez. Tuzson új munkaterv készítésére vonatkozó javaslatát 3-2 arányban leszavazták, az eredeti dokumentumot pedig 3 igen, 0 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadták. Az ülésből mintegy hetven perc telt el azzal, hogy a bizottság megállapodjon a vizsgálat megkezdésének módjáról.
Az Országgyűlés május 26-án döntött a vizsgálóbizottság létrehozásáról, tagjait június 8-án választották meg. A testület feladata, hogy feltárja az MNB alapítványi rendszerének létrejöttét, az Optima-csoport befektetéseit, az ingatlanügyleteket, a külföldi tőzsdei tranzakciókat, a jegybanki székházak felújítását, valamint a személyes célú és luxusjellegű kiadásokhoz vezető pénzmozgásokat. A vizsgálat kiindulópontja az MNB árfolyamnyereségéből az alapítványokba helyezett mintegy 266 milliárd forint.
Csőszi Attila elmondása szerint olyan céghálót építettek az MNB alapítványai, az Optima-csoport, az ingatlanberuházások és a székházfelújítások köré, amelynek célja a közpénzek eltüntetése volt. Novák Előd felidézte, hogy az előző ciklusban az ellenzéket kiszavazták az MNB felügyelőbizottságából, és kritikusan megjegyezte, hogy az MNB-botrányban még mindig nincs egyetlen gyanúsított sem.
A bizottságnak választ kell találnia arra, hogy ki kezdeményezte a vagyon kihelyezését, hogyan alakult ki az a jogértelmezés, miszerint az alapítványokba juttatott vagyon elveszítheti közpénzjellegét. Emellett fel kell tárni, miként gyengültek meg az ellenőrzési mechanizmusok, és kik részesültek a döntések előnyeiből. Külön figyelmet kap a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól az Optimához került 127,5 milliárd forint, a GTC és az Ultima Capital befektetései, valamint a balatonakarattyai MNB-központ és a jegybank székházának felújítása.
A vizsgálat célja a teljes kép feltárása a jegybanki pénzek felhasználásáról, a felelősségi láncok azonosítása és a jövőbeni hasonló esetek megelőzése. A nyilvánosság és a politikai elszámoltathatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy a bizottság érdemi eredményeket mutasson fel a kitűzött határidőig.
Az ülés utáni sajtótájékoztatón Tuzson Bence (Fidesz) elmondta, hogy a nyomozóhatóságok és az ügyészség 1990 óta függetlenül működnek az Igazságügyi Minisztériumtól, így a tárcának nincs ráhatása az eljárásokra. Hozzátette, hogy korai politikai felelősségről beszélni a vizsgálat lezárása előtt, és visszautasította, hogy neki vagy politikai közösségének tartania kellene az MNB-ben történtek miatti érintettség megállapításától. A fideszes alelnök elkerülhetetlennek tartja, hogy Matolcsy György és fia megjelenjenek a bizottság előtt meghallgatásra, az elfogadott munkaterv alapján.
A bizottságnak december 31-ig kell benyújtania végső jelentését. A hosszúra nyúlt szervezeti viták után az Állami Számvevőszék jelentéséhez, annak megalapozó dokumentumaihoz és a megtett jogi lépésekhez kapcsolódó támogatást a testület egyhangúlag megszavazta, ezzel megkezdődhet az érdemi munka.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása