Az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság első ülése nem várt nehézségekkel indult. A bizottság munkáját nem csupán az ügy összetettsége, hanem az ellenzéki képviselők, Tuzson Bence és Hargitai János állítólagos obstrukciós taktikái is lassították. A testület célja, hogy feltárja a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül eltűnt több százmilliárd forint közpénz sorsát, valamint azonosítsa a politikai felelősöket és a fő haszonélvezőket.
Az ülésen rögtön az elején feszültség alakult ki, amikor Tuzson Bence, a Fidesz képviselője, mindössze 39 perccel az ülés kezdete előtt nyújtott be egy tízoldalas módosító indítványt az ügyrendhez. Ez a lépés megakadályozta, hogy a többi tag alaposan áttanulmányozza a javaslatot, ami az elmúlt tizenhat év parlamenti gyakorlatát idézte. Weigand István, a Tisza párt képviselője, komolytalan időhúzásnak minősítette a történteket, míg Novák Előd, aki Apáti István helyett vett részt az ülésen, egyenesen obstrukciónak nevezte Tuzson lépését.
Tuzson Bence technikai okokkal indokolta a késedelmet, mondván, nem tudott időben hozzáférni az e-mailjeihez. Hozzászólásában jogtechnikai jellegűnek nevezte módosításait, amelyek szerinte a házszabálynak való megfelelést célozták, utalva arra, hogy a kormánypárti képviselők nem ismerik kellőképpen a parlamenti működést. Hargitai János, a KDNP képviselője is hasonlóan kioktató hangnemben szólt hozzá, hangsúlyozva saját vizsgálóbizottsági tapasztalatait a Tisza párt tagjaival szemben.
Hargitai többször is figyelmeztette Csőszi Attila elnököt a politikai felelősségére, és arra, hogy hozzászólásai közben adja át a levezetés szerepét az alelnöknek. Tuzson Bence politikai jellegű módosító javaslatot is tett az alelnökök sorrendjének megváltoztatására, hogy ő lehessen az első számú helyettesítő elnök Apáti István helyett. Ezt a javaslatot a bizottság leszavazta, és az ügyrendet végül elfogadták, azzal a feltétellel, hogy Tuzson módosításaival egy későbbi ülésen foglalkoznak.
A vizsgálóbizottság célja a 2026 végéig tartó munka során feltárni, hogyan jött létre az MNB alapítványi és céges struktúrája, amelyen keresztül a közpénznek számító vagyon kikerült a jegybanktól. A bizottság azt is vizsgálni kívánja, kik döntöttek a vagyonkihelyezésről, kik voltak ennek haszonélvezői, és kiket terhelhet politikai felelősség a jegybank, az állam, a jogalkotó és a felügyeleti szervek részéről. A feltáró munka eredményeként jogalkotási javaslatokat is kívánnak tenni, hogy elkerüljék hasonló helyzetek megismétlődését a jövőben.
A vizsgálat részeként fontos szereplőket is meghallgatnak majd, és bár a meghívottak listája még nem végleges, Matolcsy György és fia, Ádám is várhatóan meghívót kapnak. A bizottság az első ülésén az ügyrend és a munkaterv elfogadásáról, valamint a bekérendő adatok első köréről szóló javaslatról tárgyalt. A testület három Tisza párti tagból (Csőszi Attila elnök, Sopov Ildikó, Weigand István) és három ellenzéki képviselőből (Tuzson Bence, Hargitai János, Apáti István) áll.
A bizottság munkatervével kapcsolatban is felmerültek viták: Tuzson Bence szerint azt teljesen át kellene írni, mert jelenlegi formájában nem alkalmas munkatervként. Állítása szerint a dokumentum formai hibákat tartalmaz, és „prejudikáló” kijelentéseket tesz, amelyek már a vizsgálat előtt felelősséget rónak egyesekre. Weigand István ezzel szemben úgy vélte, a munkatervben csak olyan megfogalmazások szerepelnek, amelyek bizonyos döntések következményeire utalnak, és éppen a vizsgálat célja annak feltárása, hogy ezek a szabálysértések valóban megtörténtek-e.
Hargitai János is úgy látta, hogy a kormánypárti tagok már a vizsgálat eredményét is ismerni vélik, és szerinte Csőszi Attila bevezető beszédében elhangzott, hogy az MNB-ügyben a közpénz megszerzése volt a cél. Hargitai azt sem tagadta, hogy lenne mit vizsgálni az MNB-ügyben, amelyet „üzemi balesetnek” nevezett. Kiemelte, hogy vizsgálni kellene a jogalkotói szándékot az MNB alapítványainak létrehozásakor, és az Európai Központi Bank reakcióját is.
Az első ülésen tapasztaltak alapján a vizsgálóbizottság munkája várhatóan nehéz és kihívásokkal teli lesz, tele procedurális vitákkal és politikai feszültségekkel. A Tisza párt képviselői attól tartanak, hogy az ellenzéki obstrukció miatt a bizottság „elveszik a dzsungelben”, és nem a lényeges pontokra fókuszál. A bizottság feladata, hogy a bonyolult ügyben feltárja a tényeket, azonosítsa a felelősöket, és javaslatokat tegyen a jövőbeli hasonló helyzetek elkerülésére.
A parlamenti vizsgálattal párhuzamosan a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást folytat az ügyben. A következő üléseken várhatóan folytatódnak a viták a munkaterv és az ügyrend részleteiről, miközben a bizottság megpróbálja elkezdeni az érdemi munkát a százmilliárdos botrány feltárásában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása