A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul, 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Ezzel a lépéssel a jegybank szüneteltette a nyáron megkezdett „mini kamatcsökkentési ciklust”, amely során három lépésben összesen 75 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát. A döntés hátterében a globális és hazai gazdasági fejlemények, valamint az óvatos monetáris politikai megközelítés iránti igény áll.
Az inflációs cél módosítása és a kamatdöntő ülések
A kamatdöntés mellett az MNB egy jelentős, hosszabb távú változást is bejelentett: 2028. január 1-jétől az inflációs cél 3 százalékról 2,5 százalékra módosul, miközben a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávot fenntartják. Ez a lépés a jegybank szerint az eurózónához való közeledés első komolyabb lépéseként értékelhető, és célja az árstabilitás erősítése, a vásárlóerő megőrzése, a megtakarítások reálértékének növelése, valamint a hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszint és a devizapiac stabilitásának támogatása. Az alacsonyabb nominális kamatok kedvezőbb finanszírozási környezetet teremtenek a lakosság, a vállalatok és a költségvetés számára.
Ezen túlmenően, 2027-től az MNB az Európai Központi Bank (EKB) gyakorlatához igazodva évi 12 helyett nyolc kamatdöntő ülést tart majd.
A kamattartás indokai és a gazdasági kilátások
A jegybanki közlemény kiemelte, hogy a magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokolnak. A fejlett jegybankok, mint például az amerikai Fed és az EKB, a közelmúltban kamatemeléseket hajtottak végre, ami szintén befolyásolta az MNB döntését. A kötvénypiacok aggódnak a fejlett országok adósságpályái miatt, ami tovább növeli a nemzetközi bizonytalanságot.
Hazai viszonylatban az aszály negatív növekedési hatásait az export vártnál kedvezőbb bővülése ellensúlyozhatja. Az MNB friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,9 százalékkal, 2028-ban pedig 2,8 százalékkal bővülhet. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén egyensúly közelében alakul, majd a következő két évben enyhe többletet mutathat.
Inflációs előrejelzések és jövőbeli monetáris politika
Az augusztusi infláció 1,3 százalékon alakult, ami elmaradt az elemzői várakozásoktól és a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésétől. A maginfláció 2 százalék volt. Az élelmiszerek inflációja mérséklődött, míg az iparcikkek és a piaci szolgáltatások éves alapú árindexe nőtt. Az idei évre vonatkozó inflációs ráta előrejelzése nem változott a júniusi jelentéshez képest, továbbra is 1,8 százalékra számítanak. Azonban a 2027-re vonatkozó prognózis emelkedett, éves átlagban 3,1 százalékra, elsősorban az energiaárak növekedéséből fakadó hatások és a dohánytermékek jövedéki adójának módosulása miatt. Az infláció a monetáris politikai horizont végére a 2,5 százalékos jegybanki célra mérséklődik.
Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a jegybank a jövőben adatvezérelt módon, a globális és hazai fejleményeket figyelembe véve dönt majd az alapkamatról. Az elemzők szerint a forint erősödéssel reagált a bejelentésekre, ugyanakkor az alacsonyabb inflációs cél és a továbbra is bizonytalan külső környezet miatt a további kamatcsökkentések lehetősége rövid távon korlátozott lehet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása