A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta az 5,5%-os alapkamatot, a nyári lazítási ciklus után egyelőre megállva ezen a szinten. Ezzel párhuzamosan Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy a jegybank 2028. január 1-jétől 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti az inflációs célt. A döntések a hazai gazdaság fejlettségét jobban tükröző, óvatos monetáris politikai megközelítést jeleznek.
A Monetáris Tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően döntött az alapkamat szinten tartásáról. A jegybanki bejelentés szerint az inflációs cél csökkentése a középtávú árstabilitás iránti elkötelezettséget erősíti. A plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv továbbra is érvényben marad az új célérték mellett.
Varga Mihály kiemelte, hogy 2027-től kezdődően az MNB évente nyolc kamatdöntő ülést tart majd a korábbi tizenkettő helyett, igazodva az Európai Központi Bank gyakorlatához. Ez a változás lehetővé teszi a stratégia mélyebb megvitatását és a robusztusabb értékelést, miközben fenntartja a rugalmasságot rendkívüli ülések összehívására. Az inflációs jelentés publikálása továbbra is negyedévente történik.
Az augusztusi infláció a jegybanki toleranciasáv alatt, valamint a júniusi előrejelzések és az elemzői várakozások alatt alakult. Az MNB szeptemberi Inflációs jelentése szerint az év végéig alacsony marad az árnyomás Magyarországon, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban magas energiaárak voltak tapasztalhatók. A friss makrogazdasági előrejelzések alapján 2026-ban a fogyasztói árak és a GDP növekedési üteme egyaránt 1,8 százalék körül várható.
A forint árfolyama a délelőtti órákban enyhén erősödött a nemzetközi tartalékvalutákkal szemben, amit a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról szóló hírek és az olajárak csökkenése is befolyásolt. A jegybankelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet a forint régiós összevetésben tapasztalható nagyobb volatilitására, példaként említve a nemzetközi hírek hatására bekövetkezett gyengülést az euróval szemben.
Az alacsonyabb inflációs cél számos előnnyel jár a jegybank szerint, többek között támogatja a vásárlóerő megőrzését és növeli a megtakarítások reálértékét. Hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszintet eredményez, ami kedvezőbb finanszírozási környezetet teremt a lakosság, a vállalatok és a költségvetés számára. Emellett hozzájárul a devizapiac stabilitásához is.
Varga Mihály indoklása szerint a monetáris politikai keretrendszer főbb elemei összhangban vannak a legjobb nemzetközi gyakorlattal, az inflációs célkövetés pedig megfelelő alapot biztosít a célrendszer eléréséhez. A korábbi hazai inflációs cél magasabb volt a fejlett gazdaságok és a régiós országok céljaihoz képest. Az új, 2,5%-os cél közelebb áll az EKB gyakorlatához és a régiós jegybankok céljaihoz, így jobban tükrözi Magyarország gazdasági fejlettségét.
A magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi környezet továbbra is óvatos monetáris politikai megközelítést indokol. A jegybank folyamatosan nyomon követi a külső környezet alakulását, beleértve az olaj- és üzemanyagárak emelkedését, valamint a globális kötvénypiaci folyamatokat. A piacok további kamatemelésekre számítanak az EKB és a Fed részéről, valamint a régiós jegybankoktól is.
A Monetáris Tanács a következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten hozza meg döntéseit. Az inflációs cél 2028-as bevezetése elegendő időt biztosít a gazdasági szereplőknek az alkalmazkodásra. Az MNB ezzel az új céllal ismételten megerősíti elkötelezettségét az árstabilitás iránt, előrevetítve egy középtávon alacsonyabb inflációs pályát a magyar gazdaság számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása