A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodási adatainak nyilvánosságra hozatala körüli vita új fordulatot vett, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila jogellenesnek minősítette a jegybank elutasító döntését. Az ügy előzménye, hogy a Transparency International (TI) hivatalos tájékoztatást kért az MNB támogatásairól, beszerzéseiről és megrendelt szolgáltatásairól, ám az intézmény elzárkózott az adatok kiadásától.
Péterfalvi Attila az RTL Híradónak nyilatkozva egyértelművé tette, hogy az MNB döntése törvénybe ütközik. Indoklása szerint a jegybank közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik, ezért köteles biztosítani gazdálkodásának átláthatóságát. A NAIH elnöke hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság már tíz évvel ezelőtt kimondta, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek, így az MNB-nek is, biztosítania kell a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.
A Transparency International tavaly januártól megkötött szerződéseket kért ki az MNB-től, amelyek támogatásokra, beszerzésekre és megrendelt szolgáltatásokra vonatkoztak. Az MNB eleinte megtagadta ezek kiadását, arra hivatkozva, hogy a törvény szerinti kötelezettség nem vonatkozik rájuk, mivel nem költségvetési szerv. Ezt megelőzően a jegybank július 24-én 15 napos határidő-hosszabbítást kért a válaszadásra, majd a meghosszabbított idő letelte után utasította el a kérelmet.
Péterfalvi Attila szerint már a halasztás kérése, majd az azt követő elutasítás is jogellenes volt.
Az ügybe Varga Mihály pénzügyminiszter is bekapcsolódott, aki kedden megszólalva szintén támogatását fejezte ki az érintett szerződések nyilvánosságra hozatala mellett. A miniszter személyesen is egyetértett a közzététellel, és meggyőződése szerint a jegybanknak nincs titkolnivalója.
A pénzügyminiszter nyilatkozata és a NAIH állásfoglalása után az MNB felülvizsgálta korábbi jogértelmezését és gyakorlatát. Varga Mihály tájékoztatása szerint a jegybank elismerte, hogy korábban máshogy értelmezte a jogszabályokat, de mostantól megkezdik a Transparency International által kért adatok összegyűjtését. Ez a fordulat azt jelenti, hogy az MNB várhatóan nyilvánosságra hozza eddig titkolt szerződéseit, eleget téve ezzel a közérdekű adatok átláthatóságára vonatkozó elvárásoknak és jogszabályoknak.
Az eset rávilágít a közpénzek felhasználásának átláthatóságára vonatkozó jogi keretek fontosságára, és megerősíti a közfeladatot ellátó intézmények elszámoltathatóságának elvét. A Transparency International fellépése és a NAIH, valamint a pénzügyminiszter egyértelmű állásfoglalása hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank végül eleget tegyen a nyilvánosságra hozatali kötelezettségének.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása