A Magyar Nemzeti Bank megkezdte három, korábban Matolcsy György elnöksége alatt beszerzett és felújított luxusingatlan értékesítését. A jegybank jelentős, több mint 13 milliárd forintos veszteséggel ad túl a nem alaptevékenységhez kapcsolódó vagyonelemeken. Varga Mihály jelenlegi elnök célja a jegybanki portfólió racionalizálása és a felesleges kiadások lefaragása.
Az MNB-Ingatlan Kft. három ingatlant hirdetett meg eladásra, melyek együttes kikiáltási ára 23 milliárd forint. Ezeket az épületeket korábban több mint 36,5 milliárd forintért vásárolták meg és újították fel. A legnagyobb tétel a balatonakarattyai oktatási és képzési központ, melyet 890 millió forintért vettek, majd közel 20 milliárd forintból alakítottak át, most pedig 9,43 milliárd forintért kínálnak.
A Budai Várban található Úri utca 21. szám alatti ingatlan története különösen bonyolult, mivel a jegybank kétszer is megvásárolta, összesen több mint 14 milliárd forintot felemésztve. Ezt az épületet, melyet oktatási központnak szántak, most nettó 10,2 milliárd forintért árulják. A harmadik eladásra szánt ingatlan az egykori Szentháromság téri Burg Hotel, melyet egy kormányhatározat révén szerzett meg a jegybanki alapítvány, majd bontottak le és építettek újjá 2,5 milliárd forintos beruházással, most 3,4 milliárd forintos induló áron kínálják.
Az ingatlanok beszerzése és felújítása Matolcsy György jegybankelnöki időszakában történt, amikor a jegybanki alapítványokon keresztül számos, az alapfeladatokhoz nem szorosan kapcsolódó vagyonelem került a jegybankhoz. Ezen beruházások kivitelezési munkálatai gyakran Matolcsy Ádámhoz és érdekeltségi köréhez köthető cégeknél landoltak. Az MNB felügyelőbizottsága már korábban élesen bírálta a balatonakarattyai projektet, hiányos pénzügyi tervezést és közbeszerzési eljárás nélküli kivitelezőválasztást emlegetve.
A felügyelőbizottság megállapította, hogy a költségeket érdemi ellenőrzés nélkül egyenlítették ki, és az üzemeltetés is veszteséges volt, mivel a jegybanki dolgozók ingyen nyaralhattak a luxusüdülőben. Az Állami Számvevőszék is felvetette a Szentháromság téri ingatlan túlárazásának gyanúját, aggályosnak találva, hogy a projektirányító és a kivitelező cég is ugyanahhoz a tulajdonoshoz, Somlai Bálinthoz tartozott. Ezek az esetek rávilágítottak a jegybanki vagyonkezelés korábbi hiányosságaira és a közpénzek felhasználásának átláthatatlanságára.
Az ingatlanok értékesítése kiemelt jelentőségű, hiszen a Magyar Nemzeti Bank, mint központi intézmény, felelős a közpénzek prudens kezeléséért. A több mint 13 milliárd forintos veszteség nem csupán pénzügyi tétel, hanem a felelőtlen gazdálkodás és az átláthatatlanság súlyos következményeire is rávilágít. Ez az ügy megkérdőjelezi a korábbi jegybanki vezetés döntéseinek indokoltságát és a közpénzekkel való bánásmód etikai normáit.
Varga Mihály lépése jelzi a jegybank stratégiai irányváltását, melynek célja a fókusz visszaterelése az alapvető monetáris politikai feladatokra. A felesleges vagyonelemek eladása nemcsak a pénzügyi veszteségeket próbálja minimalizálni, hanem évente mintegy 2,4 milliárd forint fenntartási költséget is megtakaríthat, ami hosszú távon hozzájárul a jegybank működésének hatékonyságához. A transzparencia és az elszámoltathatóság helyreállítása kulcsfontosságú a közbizalom megőrzéséhez.
A jelenlegi ingatlanértékesítés csupán az első lépés egy várhatóan hosszabb folyamatban, melynek során az MNB tovább építheti le a Matolcsy-korszakban felhalmozott, nem alapfeladatokhoz kapcsolódó vagyonelemeket. Ez a folyamat lehetőséget teremt a jegybank számára, hogy tisztázza pénzügyi helyzetét és megerősítse hitelességét. A jövőben várhatóan további ingatlanok is piacra kerülhetnek, ahogy a jegybank folytatja portfóliójának átvilágítását. Az ügy rávilágít a közintézmények vagyonkezelésének fontosságára és a felelős döntéshozatal szükségességére, hogy hasonló helyzetek elkerülhetők legyenek a jövőben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása