A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntése előtt a piac már beárazta a 25 bázispontos vágást. A befektetők figyelme azonban az azt követő jegybanki kommunikációra irányul, amely a szeptemberi monetáris politika irányát vázolhatja fel. A forint eközben viszonylagos stabilitást mutat, jelentősen erősödve az év eleje óta a főbb devizákkal szemben.
A devizapiaci kereskedés hétfő reggel szinte mozdulatlan forintárfolyamokkal indult, alig változva a péntek délutáni szintekhez képest. Egy euró 362,14 forinton, egy dollár 310,02 forinton, míg egy svájci frank 387,37 forinton állt reggel hét órakor. Az év eleje óta azonban a forint jelentős erősödést mutatott: az euróval szemben 5,8, a dollárral szemben 5,3, a svájci frankkal szemben pedig 6,2 százalékkal.
A Magyar Nemzeti Bank júniusban indította el a jelenlegi "mini" kamatcsökkentési ciklusát, amikor a Monetáris Tanács 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot. Ezt júliusban egy újabb vágás követte, és az augusztusi lépéssel várhatóan lezárul a nyárra meghirdetett három hónapos lazítási periódus. Varga Mihály jegybankelnök június 23-án jelentette be ezt a szakaszt, amelynek augusztusi lezárása új helyzetet teremthet a monetáris politikában.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a piac már teljes mértékben beárazta az augusztusi kamatcsökkentést. Éppen ezért a befektetők figyelme a jegybank döntés utáni kommunikációjára és a szeptemberre felvázolt pályára fókuszál, különösen arra, hogy az MNB folytatja-e a lazítást, vagy egy ideig kivár. Meglepetést az okozna, ha a jegybank további, közeli kamatvágások lehetőségét vetítené előre.
A forint kedvező helyzetből várja a döntést, hétfő reggel erősebbnek mutatkozott a régiós devizákhoz képest, annak ellenére, hogy a tőzsdei hangulat inkább kedvezőtlen volt. Árokszállási Zoltán szerint ez a relatív erősség nem magyarázható egyszerűen a nemzetközi befektetői hangulattal, hanem a Paksi Atomerőmű körüli bizonytalanság enyhülése is hozzájárulhatott. Az augusztusi 25 bázispontos kamatvágás elmaradása már önmagában komoly meglepetést okozna, mivel a piac és az elemzők is biztosra veszik a lépést.
Az augusztusi vágás utáni időszakról eltérőek a várakozások. Az MBH Elemzési Centrum óvatosabb forgatókönyvvel számol, amely szerint hosszabb szünet következhet, és az MNB csak jövőre folytathatja a lazítást. A piac azonban gyorsabb tempóra számít, főként a kedvező inflációs pálya miatt, hiszen az infláció hónapok óta 2 százalék alatt van.
A Monetáris Tanácsnak azonban több tényezőt is figyelembe kell vennie, mint például a költségvetési helyzet, a Paksi Atomerőmű körüli esetleges többletkiadások, az iráni helyzet, az energiaárak és a nemzetközi kamatkörnyezet. Ezért válhat kulcsfontosságúvá a szeptemberi inflációs jelentés, amelyhez az MNB korábban is hozzákötötte a további lépések lehetőségét. Ha az új előrejelzések alapot teremtenek a lazításhoz, folytatódhat a kamatcsökkentés; ellenkező esetben a jegybank átmenetileg felfüggesztheti a folyamatot.
Hosszabb távon az euróövezeti csatlakozással összefüggésben az inflációs cél mérséklése is felmerülhet, ami óvatosabb monetáris politikát igényelne. Árokszállási Zoltán szerint megfelelő körülmények között a következő egy-két évben a magyar irányadó kamat akár 100-200 bázisponttal is lejjebb kerülhet. Az infláció alakulása mondja ki az utolsó szót a kamatpálya folytatásáról, amelyet az erős forint és az élelmiszerárak kedvező alakulása is támogatott az elmúlt hónapokban.
A jövő év azonban nagyobb kérdőjelet jelent, mivel a bérek továbbra is 8 százalék feletti ütemben emelkednek, ami felfelé hajthatja az árakat. Amennyiben az emelkedés mérsékelt marad, az ismét megnyithatja az utat a további kamatcsökkentések előtt, akár már szeptemberben, akár később, a jövő év folyamán. A hétfő reggeli forintnyugalom mögött tehát jelentős bizonytalanság húzódik meg a jövőbeni monetáris politikai lépésekkel kapcsolatban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása