A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ez a döntés lezárja a júniusban megkezdett három hónapos lazítási szakaszt. A piaci szereplők most arra fókuszálnak, hogy a jegybank folytatja-e a kamatcsökkentést szeptemberben, vagy ideiglenesen szünetet tart.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén 25 bázisponttal, 5,75 százalékról 5,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. Ez a lépés nem okozott meglepetést a piacon, mivel a befektetők már előre beárazták a kamatvágást. Ezzel a döntéssel véget ért a nyárra meghirdetett, három hónapos kamatcsökkentési periódus.
A jegybank júniusban kezdte meg ezt a „mini” lazítási szakaszt, amikor 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Júliusban és augusztusban is hasonló mértékű vágás történt, így az irányadó ráta fokozatosan süllyedt. A mostani döntés különösen fontos, mert lezárja az előzetesen felvázolt időszakot, és új helyzetet teremt a monetáris politikában.
A kamatcsökkentési ciklus június 23-án indult, amikor a Monetáris Tanács először mérsékelte az alapkamatot. Ezt követően júliusban és most augusztusban is 25 bázispontos vágásra került sor, ami a piaci várakozásokkal összhangban volt. A piac már a keddi ülés előtt is arra számított, hogy az MNB folytatja a lazítást.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója is megerősítette, hogy a 25 bázispontos csökkentés szinte teljes egészében be volt árazva. A befektetők figyelme most már nem is annyira magára a döntésre, hanem sokkal inkább az azt követő jegybanki kommunikációra irányul. Ez a kommunikáció adhat iránymutatást a jövőbeni monetáris politikai lépésekkel kapcsolatban.
A mostani döntés azért kiemelten fontos, mert lezár egy előre meghatározott időszakot, és új kérdéseket vet fel a monetáris politika jövőjével kapcsolatban. A legfőbb kérdés, hogy a jegybank szeptemberben is folytatja-e a kamatcsökkentést, vagy egy ideig kivár. A piaci árazások szerint a befektetők nem zárják ki a további őszi lazítás lehetőségét.
Azonban az MBH Elemzési Centrum óvatosabb forgatókönyvvel számol, mely szerint az augusztusi vágást hosszabb szünet követheti, és az MNB csak később, akár jövőre folytatja a kamatok mérséklését. A lazítás mellett szóló legerősebb érv az infláció kedvező alakulása, amely az elmúlt hónapokban a vártnál jobban mérséklődött. Az erős forint és az élelmiszerárak kedvező folyamatai is hozzájárultak az árnyomás enyhüléséhez.
A Monetáris Tanács azonban nem csak az inflációt figyeli. Számos egyéb tényező is befolyásolja döntéseit, mint például a költségvetési helyzet, az energiaárak alakulása, a geopolitikai kockázatok, a paksi atomerőmű körüli fejlemények és a nemzetközi kamatkörnyezet. Ezek a tényezők mind óvatosságra inthetik a jegybankot a további lépések megtétele előtt.
A forint erős pozícióból várta a keddi döntést, ami kedvező körülményt jelent a jegybank számára. Az év eleje óta az euróval szemben 5,8 százalékkal, a dollárral szemben 5,3 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 6,2 százalékkal erősödött. Ez az erősödés mérsékli az importált inflációs nyomást, növelve ezzel a jegybank mozgásterét.
A szeptemberi inflációs jelentés kulcsfontosságú lesz a Monetáris Tanács következő döntése szempontjából. Az új előrejelzések alapján tisztábban láthatja a jegybank, hogy van-e elegendő tér a további kamatvágásokra. Ha a prognózisok megerősítik az infláció tartós kordában tartásának lehetőségét, akkor megnyílhat az út a lazítás folytatása előtt.
Ellenkező esetben, ha a kockázatok erősödnek vagy az inflációs kilátások romlanak, az 5,5 százalékos alapkamat egy időre megállóhelyet jelenthet. A monetáris politika szempontjából tehát a következő időszak a bizonytalanság és a várakozás jegyében telik majd. A jegybanknak gondosan mérlegelnie kell a belső és külső gazdasági tényezőket, mielőtt meghozza a következő döntését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása