A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke, Kurali Zoltán a Reuters hírügynökségnek adott interjújában jelezte, hogy az idén még sor kerülhet kamatcsökkentésre. Ennek feltétele a kedvező külső piaci környezet, valamint a kormány hiteles hiánycsökkentési terve, amely az eurócsatlakozási törekvéseket szolgálja. A jegybank legutóbb változatlanul hagyta az alapkamatot, ugyanakkor mérsékelte az inflációs célt.
A Magyar Nemzeti Bank kedden hozott döntése értelmében az alapkamat 5,5 százalékon maradt, ezzel megszakítva a korábbi kamatcsökkentési sorozatot. Ezzel egyidejűleg, az euróbevezetésre irányuló törekvések részeként, a jegybank az inflációs célt 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette. Kurali Zoltán alelnök hangsúlyozta, hogy amennyiben az adatok alátámasztják, a további kamatvágás lehetősége továbbra is nyitva áll. A monetáris döntéshozók számára kulcsfontosságúak lesznek az energiapiaci folyamatok alakulása, a 2027-es költségvetés részletei, valamint a kormány által a következő hónapra ígért középtávú fiskális terv bemutatása.
A jegybank az idei évben már négyszer hajtott végre kamatcsökkentést, miközben az infláció tartósan a cél alatt maradt. Augusztusban a júliusi 1,2 százalékról 1,3 százalékra emelkedett az infláció, ami még mindig alacsony szintet jelent. Az eurócsatlakozás kérdése ismét kiemelt figyelmet kapott, miután Magyar Péter miniszterelnök vállalta, hogy 2030-ra teljesítik az euróbevezetés feltételeit. Ez a vállalás azt jelenti, hogy Magyarországnak legkésőbb 2029 elején csatlakoznia kell az ERM–2 árfolyam-mechanizmushoz. Az euró bevezetésének legkorábbi időpontja 2032. január 1. lehet, amennyiben az ország 2030-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat. Magyar Péter áprilisban lépett hivatalba, és ismét napirendre tűzte az euróbevezetést, ami jelentős ralit váltott ki a hazai eszközpiacokon. A Deutsche Bank adatai alapján a külföldi befektetők az idei évben már több mint 13 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be a hazai kötvénypiacon, ami a megnövekedett bizalom jele.
Kurali Zoltán szerint amennyiben a költségvetési oldalon tisztázódik a helyzet és megindul az eurócsatlakozási folyamat, az a jelenleginél lényegesen kedvezőbb kockázati környezetet teremtene. Jelenleg az euróbevezetés még csupán ígéret szintjén létezik, ami bizonytalanságot okoz a piacokon. Az alelnök kiemelte a gazdaságra leselkedő fő kockázatokat, amelyek mind a monetáris politika, mind a gazdasági növekedés szempontjából jelentősek. Külső oldalon az ingadozó energiaárak és a klímaváltozás hatásait említette, amelyek a jegybank becslése szerint idén 0,4 százalékponttal vethetik vissza a gazdasági növekedést, miközben felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak. Belföldi oldalon az erőteljes bérnövekedést és a szolgáltatások árdinamikáját nevezte meg fő veszélyforrásként. Kurali szerint az 5-6 százalékos szolgáltatásinfláció, amelyet a banki és telekommunikációs szektorban végrehajtott egyszeri áremelések is fűtenek, túlzottan magasnak számít, és beavatkozást igényel.
Az alacsonyabb inflációs cél bevezetése stratégiai lépés, amely arra hivatott, hogy alkalmazkodásra késztesse a gazdasági szereplőket. Célja, hogy gátat szabjon a kétszámjegyű béremelkedéseknek, amelyek hosszú távon fenntarthatatlanok lennének. A vállalatoknak a termelékenység javításával kell elkerülniük a bér-ár spirál kialakulását, ami hozzájárulhat egy stabilabb inflációs környezet megteremtéséhez. Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy amennyiben a kormány hitelessé teszi az eurócsatlakozási szándékát egy konkrét és meggyőző fiskális tervvel, az jelentősen javíthatja az ország gazdasági kilátásait és a monetáris politika mozgásterét. Ez a lépés alapvető fontosságú a stabilabb és kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtéséhez Magyarországon, és hosszú távon támogathatja a fenntartható növekedést.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása