A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának egyik sarokköve, a 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálata válhat szükségessé a tervezett magyarországi euróbevezetés miatt.
Banai Péter Benő, az MNB alelnöke szerint a jelenlegi inflációs cél módosítása indokolt lehet, miközben a jegybank továbbra is reálisnak tartja a 2 százalék alatti éves infláció elérését. Ez a lépés nem csupán technikai jellegű változás, hanem egy szélesebb körű gazdaságpolitikai alkalmazkodás része, amely Magyarország eurózónához való csatlakozásának előfeltétele.
Az MNB alelnöke, Banai Péter Benő jelezte, hogy a jegybank kész konstruktív partnerként részt venni az euróbevezetés folyamatában, ami magával hozhatja az inflációs cél újragondolását. Az MNB elsődleges feladata továbbra is az árstabilitás biztosítása, azonban az euróövezeti tagság eléréséhez a jegybanknak is hozzá kell igazítania gondolkodását az eurózóna követelményeihez.
Az euró bevezetése nem kizárólag az inflációról szól; stabil költségvetésre, csökkenő államadósságra, alacsony állampapírhozamokra és stabil árfolyamra is szükség van. Az inflációs cél esetleges módosítása tehát egy nagyobb gazdaságpolitikai átalakulás egyik eleme lehet, amely hatással van a monetáris politika mozgásterére és az inflációs várakozásokra.
Az MNB 2001 óta alkalmaz inflációs célkövetési rendszert, amelynek lényege, hogy a jegybank nyilvánosan meghatároz egy kívánatos inflációs szintet, majd eszközeivel annak elérésére törekszik. Jelenleg ez a cél 3 százalék, egy ±1 százalékpontos toleranciasávval kiegészítve, amely a monetáris politika alapvető viszonyítási pontja.
A jegybank az irányadó kamat, az árfolyam és a várakozási csatorna révén befolyásolja az árakat. A gazdasági szereplők várakozásainak horgonyzása kulcsfontosságú, hiszen ha hisznek a jegybank árstabilitás iránti elkötelezettségében, az befolyásolja az ár- és bérdöntéseket, megakadályozva a magasabb infláció tartós beépülését.
A monetáris politika hatásai lassan jelentkeznek, ezért a Monetáris Tanács előretekintően, az elkövetkező 5–8 negyedév inflációs kilátásait mérlegelve hozza döntéseit. A cél az átmeneti áremelkedésekből fakadó másodkörös hatások megfékezése, hogy ne váljon tartós inflációs problémává egy egyszeri sokk.
Érdemes megjegyezni, hogy az MNB inflációs célja nem mindig volt 3 százalék. A célkövetés bevezetésekor, 2001-ben még 7 százalékos célt tűztek ki, majd fokozatosan csökkentették. 2005 augusztusában rögzítették a folyamatosan elérendő 3 százalékos szintet, amelyet 2015 márciusában egészítettek ki a toleranciasávval.
Az inflációs cél kulcsfontosságú, mert kijelöli azt a szintet, amelyhez a jegybank a kamatpolitikájával az inflációt középtávon terelni igyekszik, és ehhez horgonyozza a gazdasági szereplők várakozásait. A cél hitelessége segíti az árstabilitás fenntartását az ár- és bérezési döntéseken keresztül.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az elmúlt időszak átformálta az alacsony inflációval kapcsolatos gondolkodást, és az 1-2 százalék közötti infláció elérése reális lehet. Három fő tényező befolyásolja egy ilyen alacsony inflációs környezet fenntarthatóságát.
Az első az importált infláció, amelyhez az energiaárak is hozzátartoznak. Magyarország nyitott gazdaságként nehezen vonhatja ki magát a külföldi áremelkedések hatása alól, de az eurózóna 2 százalékos inflációs célja, ha sikeresen teljesül, hosszú távon hasonló környezetet hozhat Magyarországra is.
A második tényező a forint árfolyama. A stabil és hiteles gazdaságpolitika képes lehet az árfolyam stabilizálására, ami csökkentheti az inflációt fűtő hatását. A harmadik kulcstényező a hazai gazdaság állapota, beleértve a belső keresletet, a bérek alakulását és a kormányzati döntéseket. Regős szerint ezen a területen rejlik a legnagyobb kockázat a 2 százalék körüli inflációs szint tartós elérésében.
Az MNB inflációs céljának esetleges módosítása tehát nem elszigetelt lépés, hanem egy átfogó gazdaságpolitikai stratégia része, amely az euróbevezetés felé vezető úton elengedhetetlen. A jegybanknak az árstabilitás fenntartása mellett az eurózóna követelményeihez is igazodnia kell.
Az alacsony, 2 százalék körüli inflációs környezet elérése és fenntartása összetett feladat, amely külső és belső gazdasági tényezők együttes kezelését igényli. A forint árfolyamának stabilitása és a hazai gazdaság egyensúlya kulcsfontosságú lesz a sikerhez.
A monetáris politika lassú, előretekintő jellege miatt a döntések hosszú távú hatásai kiemelten fontosak. Az inflációs várakozások horgonyzása és a jegybank hitelessége alapvető ahhoz, hogy Magyarország sikeresen felkészülhessen az euróövezeti tagságra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása