A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa jelentős változásokat jelentett be a monetáris politika keretrendszerében, többek között az inflációs cél csökkentését 2028-tól. Ezt a lépést a forint kezdetben erősödéssel fogadta, azonban a kedvező hangulat gyorsan elillant, és a hazai valuta gyengülni kezdett a nemzetközi piaci folyamatok hatására. Az amerikai kamatvárakozások emelkedése és a dollár erősödése jelentős nyomást gyakorolt a forintra, miközben az Európai Bizottság pozitívan értékelte Magyarország jogállamisági önértékelését, ami uniós források felszabadítását javasolja.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerdán döntött az inflációs cél csökkentéséről, amely 2028-tól 3%-ról 2,5%-ra módosul. Ezzel párhuzamosan a jövő évtől kezdődően az éves kamatdöntő ülések számát tizenkettőről nyolcra mérséklik. Ez a monetáris politikai keretrendszer átalakítása egyedülálló, hiszen 2005 óta nem volt példa hasonló lépésre.
A bejelentést követően a forint átmenetileg erősödött, az euróval szemben 360 alá is benézett az árfolyam. Azonban ez a fellendülés rövid életűnek bizonyult, és a magyar fizetőeszköz hamarosan gyengülésbe fordult. A délelőtti órákban az euró jegyzése 364,4 forintig, a dolláré pedig 319,3 forintig emelkedett.
Eközben az Európai Bizottság pozitívan értékelte a magyar kormány jogállamisági önértékelését. Ennek eredményeként az uniós tagállamoknak azt javasolja, hogy oldják fel a kondicionalitási eljárás keretében befagyasztott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást. A Bizottság elnöke szerint ez a lépés lehetővé tenné a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott intézmények kizárásának feloldását az uniós programokból, így a magyar egyetemek visszatérhetnének az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A pénzek felszabadításához és a korlátozások feloldásához azonban még az EU Tanácsának jóváhagyása szükséges.
A forint gyengülésének hátterében elsősorban a nemzetközi piaci folyamatok állnak, különösen az amerikai kamatvárakozások emelkedése és a dollár erősödése. Az Egyesült Államokban a 10 éves lejáratú kötvényhozamok 5,04 százalékra emelkedtek, ami új idei csúcsot jelent, és utoljára a 2008-as pénzügyi válság előtt volt hasonló szinten. Ez a hozamemelkedés fokozza a Fed további kamatemelési esélyeit, a piaci árazások szerint októberben és decemberben is elképzelhető egy-egy lépés.
A dollár globálisan is erősödött, nemcsak a forinttal, hanem a japán jennel és az euróval szemben is. Ez a trend általában kedvezőtlen a feltörekvő piaci devizák számára, mivel a tőke a magasabb hozamú amerikai eszközök felé áramlik. Az olaj ára eközben viszonylag stabil maradt, nem mutatott jelentős elmozdulást.
Az eurózóna gazdasági aktivitása is figyelemre méltó adatokat mutatott. A szeptemberi összetett beszerzésimenedzser-index (PMI) hároméves csúcsra, 53,1 pontra emelkedett az augusztusi 52,0 pontról. Az ING Bank elemzői szerint ez azt jelzi, hogy a gazdaság ellenállónak bizonyult az olajárak megugrása, az ellátási láncok zavarai és az alacsony vízszintek ellenére is.
Az MNB monetáris politikai változtatásai, bár rövid távon nem hoznak érdemi változást, hosszú távon jelentősnek tekinthetők. Az inflációs cél csökkentése és a kamatdöntő ülések számának mérséklése a jegybank elkötelezettségét mutatja a stabilitás iránt. Egyes elemzések szerint ezek a lépések az euróbevezetés felé vezető út első óvatos lépéseiként is értelmezhetők, ami stratégiai jelentőséggel bírhat Magyarország számára.
Az amerikai kamatvárakozások és a dollár erősödése közvetlenül befolyásolja a forint árfolyamát. A magasabb amerikai hozamok vonzóbbá teszik a dolláralapú befektetéseket, ami tőkekiáramláshoz vezethet a feltörekvő piacokról, így gyengítve a helyi valutákat. Ez a folyamat növeli a magyar eszközök kockázati felárát, és bizonytalanságot okoz a befektetők körében.
Az Európai Bizottság javaslata a befagyasztott uniós források felszabadítására kulcsfontosságú. A 4,2 milliárd euró hozzáférhetővé válása jelentős gazdasági lökést adhatna az országnak, javítva a költségvetési helyzetet és a befektetői bizalmat. Emellett az egyetemek visszatérése az Erasmus+ és Horizont Európa programokba rendkívül fontos a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképessége és a diákok mobilitása szempontjából.
Az MNB elnöke kiemelte, hogy a következő hónapokban a nemzetközi hangulat mellett a 2027-es költségvetéssel, valamint a kormány középtávú makrogazdasági és fiskális pályájával kapcsolatos bejelentések is befolyásolják majd a magyar eszközök kockázati felárát. Ez azt jelenti, hogy a belső gazdaságpolitikai döntések és a nemzetközi környezet együttesen határozzák meg a forint jövőbeli mozgását.
A nemzetközi hangulat továbbra is borús, különösen a közel-keleti és ukrajnai háborús fejlemények miatt. Az ebből fakadó energiaár-emelkedési kockázatok folyamatosan nyomás alatt tartják a devizapiacot, és különösen a kockázatosabb feltörekvő piaci eszközök számára jelentenek rossz hírt. A dollár erősödése az euróval szemben is folytatódik, ami további kihívásokat jelent a forint számára.
Az uniós források felszabadításának folyamata még nem zárult le, az EU Tanácsának jóváhagyása szükséges. Ennek kimenetele jelentős mértékben befolyásolhatja Magyarország gazdasági kilátásait és a befektetői megítélést a közeljövőben. A globális és regionális események együttesen alakítják majd a magyar gazdaság és a forint árfolyamának alakulását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása