A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden tartja soron következő ülését, amelyen várhatóan több kulcsfontosságú döntés születik. A jegybanki vezetés áttekinti a nyári kamatcsökkentési ciklus folytatásának lehetőségeit, valamint publikálja friss makrogazdasági előrejelzéseit.
Kiemelt figyelem övezi azt a lehetőséget is, hogy 2005 óta először módosulhat a jegybank inflációs célja. Ez a lépés alapjaiban írhatja át a magyar monetáris politika keretrendszerét, hosszú távú hatásokkal járva a gazdaságra.
A Monetáris Tanács júniusban indította el „mini kamatcsökkentési” ciklusát, amelynek során 25 bázispontos vágást hajtott végre. Varga Mihály elnök akkor jelezte, hogy a következő két ülésen is hasonló lépések várhatók, ami be is igazolódott.
Júliusban és augusztusban a jegybank további 25-25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, így a nyár folyamán összesen 75 bázisponttal mérséklődött a szint. Jelenleg az alapkamat 5,5%-on áll, és a szeptemberi ülésen a friss inflációs jelentés ismeretében döntenek a folytatásról.
Három hónappal ezelőtt az MNB 2026-ra 1,8%-os átlagos inflációval számolt, ami 2027-ben 2,3%-ra, 2028-ban pedig 3%-ra gyorsulhat. A GDP-növekedést az idei 2%-ról a következő két évben 3% körüli szintre prognosztizálták. Az őszi kamatpálya alakulását elsősorban ezeknek az előrejelzéseknek a változása határozza meg.
Az infláció az elmúlt hónapokban kedvezően alakult, az árnyomás alacsony, azonban ez a tényező már beépült a júniusi prognózisba. Az akkori 1,8%-os éves értéket az elemzők ma is reálisnak tartják, így további jelentős csökkenés nem várható. A növekedési kilátások sem változtak érdemben az elmúlt negyedévben, legfeljebb a nyári aszály miatt nőttek a kockázatok.
A Monetáris Tanács döntési környezetét jelentősen befolyásolják a globális gazdasági és geopolitikai fejlemények. A közel-keleti konfliktus miatt az olaj világpiaci ára ismét 100 dollár fölé emelkedett, ami fokozott inflációs kockázatokat hordoz.
A nagy fejlett jegybankok, mint az Európai Központi Bank, a Fed és a Bank of Japan, az elmúlt hetekben sorra emelték irányadó kamataikat a fokozódó inflációs nyomásra válaszul. A szakértők az év végéig további szigorításokat is prognosztizálnak.
Emellett a kötvénypiaci feszültségek is növekedtek, a fejlett hozamok több éves, sőt évtizedes csúcsra emelkedtek, az amerikai tízéves hozam például átlépte az 5%-ot. Ezek a nemzetközi trendek óvatosságra intik a magyar jegybankot is.
Az MNB számára kiemelten fontos a forint stabilitása, amelyet a kamatkülönbözet túl gyors csökkenése veszélyeztethet. A jegybank nem engedheti meg magának a meggondolatlan lépéseket, amelyek véget vethetnének a forint elmúlt másfél évben látott erősödésének.
A globális kockázatok növekedése miatt a Monetáris Tanács mozgástere beszűkült, ami óvatosabb monetáris politikát tehet indokolttá. A Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül az alapkamat 5,5%-on tartására számítanak a keddi ülésen.
Több szakértő szerint az év utolsó három kamatdöntő ülésén sem várható további lazítás, bár az elemzői várakozások mediánja még tartalmaz egy 25 bázispontos vágást. Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató közgazdásza szerint a globális környezet erős bizonytalansága kivárásra ösztönzi a döntéshozókat.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője kiemelte, hogy bár az infláció kedvezően alakul, jövőre erőteljesebb drágulás várható. Szerinte az év végéig már nem várható további kamatcsökkentés, és a piac sem számít lazító lépésre, ami a forint gyengülését okozhatná.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a nemzetközi fejlemények és kamatemelések mellett érdemes óvatosabb politikát folytatni, amíg a kép nem tisztul. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakembere ugyanakkor lát még lehetőséget óvatos lépésekre az év hátralévő részében, amennyiben a magyar kockázati megítélés javul az új középtávú költségvetési tervvel.
Trippon Mariann, a CIB Bank makrogazdasági elemzője szerint a közel-keleti helyzet tartós rendezésére kevés az esély, ami magasabb és volatilisabb energiaárakat eredményez. Ez erősíti az inflációs kockázatokat és a nagy jegybankok kamatpályáját is feljebb tolja, átmeneti megállásra késztetve az MNB-t.
A keddi ülés másik fontos témája a jegybank inflációs céljának esetleges módosítása. Tavasszal merült fel először, hogy a kormány euróbevezetési tervei mellett célszerű lehet a jelenlegi 3%-os célsáv középértékét több lépésben 2%-ra csökkenteni, igazodva a régiós jegybankok gyakorlatához.
Varga Mihály korábban megerősítette, hogy felülvizsgálat zajlik az MNB-ben, amelynek eredményét ősszel hozhatják nyilvánosságra. A Bloomberg értesülései szerint akár már szeptemberben 2,5%-ra csökkenhet az inflációs cél, ami miatt kiemelt figyelem övezi a mostani döntést.
Az elemzők megosztottak abban, hogy a Monetáris Tanács már most lép-e, vagy folytatódik a piaci szereplők verbális felkészítése. Balog-Béki Márta szerint csak novemberben vagy decemberben várható bejelentés, és az új cél akár csak 2028-tól lehet érvényes.
Becsey Zsolt szerint szeptemberben elindul a hivatalos belső felülvizsgálat, de konkrétumok még nem derülnek ki a csökkentés ütemezéséről. Az Unicredit szakembere úgy véli, az inflációs jelentés bemutathatja a tartósan megváltozott inflációs rezsimet, megalapozva egy októberi döntést a 2,5%-os célról.
Eppich Győző (OTP Bank) és Varga Zoltán (Equilor) már szeptemberben számít a cél csökkentésére. Hasonlóan vélekedik Török Zoltán (Raiffeisen Bank) és Trippon Mariann is, utóbbi szerint ha nem most, akkor a decemberi inflációs jelentés megjelenésekor jöhet a lépés, mivel az euróbevezetés középtávú célként nem sürgeti a jegybankot.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása