A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság úgy döntött, hogy meghallgatja Varga Mihályt, a jegybank jelenlegi elnökét, valamint Matolcsy Györgyöt, az MNB korábbi elnökét. Ez a lépés újabb szakaszba lépteti a jegybank múltbeli tevékenységével kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálatot, amely egy sor korábbi meghallgatást követ.
Varga Mihály, aki jelenleg az MNB elnöki tisztségét tölti be, Facebook-oldalán erősítette meg, hogy személyesen is megjelenik a bizottság előtt. Kiemelte, hogy a korábbi jegybanki vezetéshez köthető ügyek tisztázása mindannyiunk érdeke, ezért a jegybank nemcsak 30 ezer oldalnyi dokumentum átadásával, hanem személyes megjelenéssel is segíti a vizsgálatot. Hozzátette, hogy minden kollégája is részt vesz a meghallgatáson, amennyiben meghívást kap.
Fontos hangsúlyozni, hogy Varga Mihályt nem jelenlegi jegybankelnöki minőségében idézik be. Meghívása korábbi tisztségeihez, a nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszteri posztjához kapcsolódik. A bizottság a jegybanktörvény megalkotásáról és az alapítványi rendszer létrehozásáról, működéséről kívánja őt kérdezni.
Matolcsy György, aki 2013 és 2025 között állt a Magyar Nemzeti Bank élén, szintén megjelenik a parlamenti testület előtt. Az ő beidézése közvetlenül az MNB elnökeként betöltött időszakához kapcsolódik, amikor a jegybank alapítványaival és befektetéseivel kapcsolatos állítólagos szabálytalanságok történtek.
A Varga és Matolcsy meghallgatásáról szóló döntést a parlamenti vizsgálóbizottság hozta meg csütörtökön, Csőszi Attila (Tisza Párt) elnök vezetésével. Ez azután történt, hogy a bizottság meghallgatta Kósa Lajos és Bánki Erik volt fideszes képviselőket. Matolcsy György beidézését a bizottság tagjai egyhangúlag támogatták, míg Varga Mihály meghallgatását öt igen szavazattal és egy tartózkodással hagyták jóvá.
A vizsgálóbizottságot az Országgyűlés júniusban hozta létre azzal a céllal, hogy feltárja az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoport befektetéseinél, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során esetlegesen sérült átláthatósági, takarékossági, közpénzvédelmi és felelős gazdálkodási követelményeket.
A folyamat az új MNB vezetés 2025 áprilisában tett feljelentésével kezdődött, amely az MNB alapítványait érintette. Ezt azóta további három feljelentés követte más ügyekben. A vizsgálat volumenét jól mutatja az átadott dokumentumok mennyisége: az MNB 30 ezer oldalnyi iratot bocsátott a bizottság rendelkezésére, emellett az Állami Számvevőszék is 40 ezer dokumentumot adott át.
Kósa Lajos és Bánki Erik a közelmúltbeli meghallgatásuk során értetlenségüknek adtak hangot beidézésükkel kapcsolatban. A 2016-ban a jegybanktörvény módosítását benyújtó és elfogadó képviselők – amelyet később az Alkotmánybíróság megsemmisített, mivel kimondta, hogy az alapítványi vagyon „elvesztette közpénzjellegét” – azt állították, hogy a vizsgálat tárgyát képező ügyekben nem volt közvetlen szerepük. Hivatkoztak az idő múlására és az emlékezetük hiányosságaira, továbbá hangsúlyozták, hogy a törvénytervezet, beleértve a vitatott „közpénzjellegét elvesztette” fordulatot is, magától az MNB-től származott. Állításuk szerint semmilyen okuk nem volt gyanakvásra.
A bizottság emellett úgy döntött, hogy további adatokat kér be a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME), melynek október 16-ig kell benyújtania a kért információkat. Varga Mihály és Matolcsy György meghallgatására várhatóan három-négy hét múlva kerül sor, és a tervek szerint több körben zajlik majd.
Ez az átfogó parlamenti vizsgálat arra irányul, hogy fényt derítsen a jegybank pénzügyi gyakorlatára és irányítására az érintett időszakban, biztosítva a közpénzek kezelésének elszámoltathatóságát és átláthatóságát.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása