A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) részletes javaslatcsomagot terjesztett a Pénzügyminisztérium elé, mely a kisadózó vállalkozások adóját (kata) és a tervezett vagyonadót érinti. A szervezet célja, hogy a gazdasági szereplőkre nehezedő adóterhek igazságosabb elosztása mellett a hazai vállalkozások működőképessége és fejlődése is biztosított legyen. A javaslatok a kisadózók társadalombiztosítási jogosultságának növelését, egy új szociális kata bevezetését, valamint a működő vállalkozói tőke vagyonadó alóli mentességét célozzák.
Az MKIK két fő területen fogalmazott meg konkrét módosítási indítványokat. A kata rendszerével kapcsolatban a kamara elfogadja a magasabb közteher szükségességét, de kifogásolja, hogy a jelenlegi tervezet szerinti 15 százalékos kiegészítő adó nem járul hozzá a kisadózók társadalombiztosítási ellátási alapjának növeléséhez. Ez azt jelenti, hogy a főfoglalkozásúak esetében a későbbi nyugdíj és táppénz alapja 2027-ben is havi 317 ezer forint maradna, függetlenül az extra befizetésektől. Az MKIK ezért azt javasolja, hogy a kiegészítő adó egy része emelje az ellátási alapot, ezzel javítva az érintettek jövőbeni szociális biztonságát.
Emellett a kamara egy úgynevezett szociális kata bevezetését is kezdeményezi, amely egy szűkebb rétegnek nyújtana segítséget. Ez az adózási forma az évi 6 millió forintos bevételi határig lenne választható, és az alacsony jövedelmű, korlátozott munkavégzési képességű személyeknek, például kistelepüléseken élőknek, kisgyermekeseknek, hozzátartozójukat ápolóknak vagy megváltozott munkaképességűeknek szólna. A javaslat szerint 3 millió forintos bevételig havi 50 ezer forintos tételes adót, afölött pedig további 15 százalékos közterhet kellene fizetni, biztosítva a legális munkavégzést és a minimális társadalombiztosítási jogosultságot, szigorú feltételek mellett.
A vagyonadóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban az MKIK egyetért azzal, hogy a kiemelkedő vagyonnal rendelkezők arányosabban vegyék ki részüket a közteherviselésből. Ugyanakkor éles határvonalat húznának a magán- és befektetési vagyon, valamint a gazdaságban forgó vállalkozói tőke közé. A kamara elsődlegesen azt kéri, hogy a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vagyon, beleértve a működő cégekben lévő tulajdonrészt is, mentesüljön a vagyonadó alól. Ez a javaslat arra irányul, hogy kiszűrjék a cégekbe rejtett passzív magánvagyont, miközben megvédik a termelő tőkét.
Amennyiben a teljes mentesség nem kapna kormányzati támogatást, az MKIK egy adóbeszámítási rendszert javasol alternatívaként. Ennek lényege, hogy a cégtulajdonosra jutó vagyonadó összegéből levonható legyen a vállalkozás által már befizetett társasági adó vagy kiva, valamint a foglalkoztatás után megfizetett adók és járulékok tulajdoni hányadra eső része. Ez a megoldás enyhítené a vállalkozásokra nehezedő kettős adóztatást.
A javaslatok hátterében az áll, hogy a jelenlegi kata szabályozás, különösen a kiegészítő adó bevezetése, nem biztosít megfelelő társadalombiztosítási fedezetet a kisadózók számára, ami hosszú távon jelentős ellátási problémákat okozhat. A kamara szerint a magasabb adóbefizetéseknek arányosan magasabb jogosultságokkal kellene párosulniuk. A szociális kata szükségességét az alacsony jövedelmű, nehéz helyzetben lévő rétegek legális munkavégzésének és minimális szociális biztonságának megteremtése indokolja, elkerülve a feketegazdaságba való kényszerülést.
A vagyonadóval kapcsolatos aggodalmak abból fakadnak, hogy a vállalkozói vagyon megadóztatása jelentősen gyengítheti a hazai cégeket. Egy cég értéke jellemzően gépekben, ingatlanokban, technológiában és forgótőkében testesül meg, nem pedig azonnal elkölthető készpénzben. Ennek megadóztatása osztalékkivételre, hitelfelvételre vagy akár a cég eladására kényszerítheti a tulajdonosokat, ami károsan befolyásolná a gazdaság fejlődését és a munkahelyek megőrzését. Az MKIK célja, hogy a vagyonadó ne a termelő tőkét sújtsa, hanem a passzív, spekulatív vagyonra koncentráljon.
Az MKIK javaslatai kulcsfontosságúak lehetnek a magyar gazdaság jövője szempontjából, mivel közvetlenül érintik a kisvállalkozásokat és a tőkeáramlást. A kata módosításai révén a kisadózók társadalombiztosítási helyzete javulhat, ami hosszú távon stabilabb nyugdíj- és táppénzrendszert eredményezhet. A szociális kata bevezetése pedig jelentős társadalmi csoportok számára teremthet lehetőséget a legális munkavégzésre és a minimális szociális biztonság elérésére, csökkentve a szegénységet és a feketegazdaság arányát.
A vagyonadóval kapcsolatos indítványok célja a hazai vállalkozások versenyképességének megőrzése és a beruházások ösztönzése. A működő tőke adómentessége vagy az adóbeszámítási rendszer bevezetése megakadályozhatja, hogy a cégek kénytelenek legyenek felélni vagy eladni eszközeiket az adóterhek miatt. Ezáltal a vállalkozások forrásai megmaradhatnak a fejlesztésekre és a munkahelyteremtésre, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és stabilitáshoz. A javaslatok egyensúlyt keresnek a közteherviselés és a gazdaságélénkítés között.
Az MKIK jelezte, hogy elemzéseivel és szakértelmével kész részt venni a jövő évi szabályozás részleteinek kidolgozásában. Ez a nyitottság lehetővé teszi, hogy a kormányzati döntéshozatal során figyelembe vegyék a vállalkozói szféra szempontjait és tapasztalatait. A kamara célja, hogy az arányos közteherviselés elve megvalósuljon, miközben a hazai vállalkozások működéséhez és fejlődéséhez szükséges források is megmaradjanak. A tárgyalások és a jogalkotási folyamat eredménye nagyban befolyásolja majd a magyar gazdasági környezet alakulását a következő években.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása