A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai vállalkozások számára az energiaválság okozta ellátási kockázatok kezelésére. A cél az áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő esetleges problémák előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történő kezelése. A kamara kiemelt javaslata az augusztus 8-ra tervezett szombati munkanap szeptemberre történő elhalasztása, melyet Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek is továbbítottak.
Az MKIK által összeállított javaslatcsomag számos olyan pontot tartalmaz, amelyek az összes ágazatra egyaránt érvényesek, és a gazdaság működőképességének megőrzését célozzák. Az egyik legfontosabb elem egy országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése, valamint a kritikus ágazati sorrend rögzítése, hogy a korlátozások célzottan, ne egységesen történjenek. Emellett a kamara javasolja a rugalmas fogyasztás piacának fejlesztését, megteremtve az energiaközösségek jogszabályi támogatását a fogyasztás optimalizálása érdekében. A nagyfogyasztóknak kötelező adatszolgáltatást írnának elő, hogy pontosabb képet kapjanak az energiafelhasználásról.
A válságkezelés hatékonyságát növelné, ha a korlátozások szektoronként eltérően, a vállalati szférával egyeztetve kerülnének bevezetésre. Az MKIK célja az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok megvédése, valamint a gazdaság működésének a lehető legkisebb zavarása az energiaellátási problémák idején.
Az energiaválság központi elemét a Duna rekordalacsony vízszintje adja Paksnál, ami közvetlen hatással van az atomerőmű működésére. Hétfőn reggel mínusz 137 centimétert mértek, ami 3 centiméterrel múlja alul azt a határt, amelyről Magyar Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy akkor kell teljesen leállítani az atomerőművet. A kormányfő azonban hétfőn úgy fogalmazott, hogy az utolsó blokk még üzemben tartható, mivel a vízszint jelenleg a balti szint felett 83 méter 68 centiméteren áll. A teljes lekapcsoláshoz 83 méter 63 centiméter szükséges, így a kritikus szint elérése még nem történt meg.
Az MKIK az egyes szektorokra lebontott, részletes javaslatokat is megfogalmazott a fogyasztáscsökkentés és az energiahatékonyság növelése érdekében. A kereskedelemben a nyitvatartási rend rugalmas alakítását, a klímarendszerek időzítés-alapú használatát, a kivilágítások korlátozását, a nem létfontosságú berendezések lekapcsolását, valamint energiahatékonysági akciók szervezését szorgalmazzák. A szolgáltatói szektorban az irodai fogyasztás csökkentését, az ügyfélfogadási rend módosítását, az energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazását, a home office ösztönzését, valamint a közszolgáltatások példamutatására szólítanak fel.
Az ipari szektor számára a műszakrend átszervezését, a megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztését, a nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását, valamint az energiaintenzív technológiák célzott kiterjesztését ajánlják. Emellett a saját tartalékok és a helyi energiatermelés bevonását, valamint az újraindítási terv kötelező elkészítését is fontosnak tartják. Ezek a szektorális intézkedések a gazdaság különböző területeinek sajátosságait figyelembe véve igyekeznek optimalizálni az energiafelhasználást, minimalizálva a termeléskiesést.
A kamara hangsúlyozza, hogy egy ilyen válságot csak közös összefogással lehet leküzdeni, és lényegesnek tartja a kormányzat és a vállalkozói szféra által megfogalmazott elvek, mint például a fokozatosság elvének betartását. Ez azt jelenti, hogy a beavatkozásoknak mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől kell haladniuk a szigorúbbak felé, és csak a szükséges mértékben, valamint időtartamban alkalmazhatók. Az MKIK az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazását javasolja, kiemelve, hogy a kötelező korlátozás csak a legvégső eset lehet.
A javaslatok szerint a különféle szabályoknak előre ismertetetteknek és leközölteknek, továbbá arányosaknak kell lenniük. Arra is rámutattak, hogy azon vállalkozásoknak, amelyek korlátozás áldozatává váltak, mihamarabbi kompenzáció jusson. A végső cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok megvédése, illetve a gazdaság működésének a lehető legkisebb zavarása az energiaválság idején, közös erőfeszítésekkel.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása