A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki közleményében az árrésstop azonnali megszüntetését szorgalmazta. A kamara álláspontja szerint az intézkedés bevezetése indokolt volt a rendkívüli inflációs helyzetben, azonban nem válhat a gazdaság tartós működési modelljévé. A szervezet kiemelte, hogy az ágazat valamennyi vállalkozói érdekképviseletével egyetértésben támogatja a kivezetést, hangsúlyozva a piaci torzulások elkerülésének fontosságát.
Az MKIK szerint a jelenlegi gazdasági környezet kedvez az árrésstop feloldásának, mivel az inflációs nyomás jelentősen enyhült. A Központi Statisztikai Hivatal júliusi adatai szerint az élelmiszerek ára éves szinten 4,4 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági termelői árak 13,9 százalékkal mérséklődtek. Ezek a számok alátámasztják, hogy a korábbi rendkívüli helyzet, amely az árrésstop bevezetését indokolta, már nem áll fenn.
A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése is megerősíti a kivezetés lehetőségét, mivel az árrésstop akkori feloldása legfeljebb 0,4 százalékponttal emelte volna az inflációs pályát átmenetileg. A jegybanki elemzés szerint a kivezetés mellett is 3 százalék alatt maradhat az infláció 2026-ban és 2027-ben, majd 2028-ban elérheti a középtávú inflációs célt. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság képes lenne kezelni az intézkedés megszüntetésének rövid távú hatásait anélkül, hogy az infláció tartósan megemelkedne.
A kamara kiemelte, hogy a tartós állami árrésszabályozás torzítja a versenyt és rontja a vállalkozások alkalmazkodási, beruházási és fejlesztési lehetőségeit. Ez a beavatkozás növeli az importnyomást is, mivel a hazai termékek versenyképessége csökkenhet, és feszültséget generál a hazai termelők, feldolgozók, beszállítók és kereskedők között. Az MKIK szerint egy egészséges piaci környezetben az árakat a kereslet és kínálat viszonyának kell meghatároznia, nem pedig állami beavatkozásnak.
Az MKIK álláspontja az árrésstop kérdésében következetes és hosszú távú gazdasági szempontokon alapul. A kamara már 2026 februárjában, az Európai Bizottság delegációjával folytatott egyeztetés során jelezte aggályait az éves jogállamisági jelentés kapcsán. Akkor hangsúlyozták, hogy az árrésstop és a hasonló közvetlen árszabályozási beavatkozások rövid távon hozzájárulhatnak a fogyasztói árak mérsékléséhez, ami a bevezetéskor fontos cél volt.
Ugyanakkor kiemelték, hogy tartós alkalmazásuk nem piaci alapú megoldás, torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat. Ez a hosszú távú fenntarthatóságot veszélyezteti, mivel a vállalkozások nem tudnak hatékonyan működni egy mesterségesen szabályozott környezetben. A szervezet főtitkára 2026. április 22-én a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában is megerősítette ezt az álláspontot, úgy fogalmazva, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük.
Ez az álláspont tükrözi a kamara hosszú távú gazdasági stabilitásra és a szabadpiaci elvek érvényesülésére vonatkozó elkötelezettségét. Az MKIK szerint a gazdasági szereplőknek kiszámítható keretekre van szükségük ahhoz, hogy tervezni tudjanak és hatékonyan működhessenek, ami végső soron a fogyasztók érdekeit is szolgálja. Az átlátható és kiszámítható szabályozási környezet elengedhetetlen a beruházások ösztönzéséhez és a gazdasági növekedéshez.
A piaci torzulások az MKIK szerint különösen érzékenyen érinthetik a kisebb és közepes vállalkozásokat, valamint a vidéki kereskedelmi hálózatot. Bár a szabályozás formálisan csak az évi egymilliárd forintot meghaladó árbevételű kiskereskedelmi szereplőkre vonatkozik, a gazdasági következmények szélesebb körben jelentkeznek, hatással vannak a teljes ellátási láncra. A nagyobb, gyakran nemzetközi háttérrel rendelkező láncok bizonyos esetekben képesek a veszteségeiket más termékcsoportokon vagy más piacokon kompenzálni, így kevésbé érzik meg a szabályozás szigorát.
Ezzel szemben a kisebb, jellemzően vidéki üzletek mozgástere korlátozottabb, és sokkal nehezebben tudják kezelni a bevételkiesést. Az árrésstop alá eső termékek ezeknél a vállalkozásoknál a forgalom jelentős részét tehetik ki, ami közvetlenül befolyásolja a működésüket. Ezért a kamara szerint a tartós árréskorlátozás közvetlenül veszélyeztetheti a jövedelmezőségüket és a működésük fenntarthatóságát, ami akár bezárásokhoz is vezethet.
A vidéki boltok bezárása pedig súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat, hiszen ezek az üzletek gyakran alapvető szolgáltatásokat nyújtanak a helyi közösségeknek. Az árrésstop fenntartása tehát nemcsak gazdasági, hanem regionális és szociális szempontból is káros lehet. A kivezetés hozzájárulna a vidéki kereskedelem megerősítéséhez és a helyi munkahelyek megőrzéséhez.
Az MKIK hangsúlyozta, hogy a vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre van szükségük, a fogyasztóknak pedig stabil és átlátható árviszonyokra. Az árrésstop kivezetése ma már nem elvi kérdés, hanem egy olyan időzítési és végrehajtási feladat, amelyet felelősen, de indokolatlan késedelem nélkül kell megoldani. A kamara szerint a jelenlegi gazdasági adatok és a jegybanki előrejelzések is alátámasztják, hogy a lépés megtehető anélkül, hogy az jelentős inflációs kockázatot hordozna.
A mielőbbi kivezetés hozzájárulhat a piaci verseny helyreállításához, a beruházások ösztönzéséhez és a gazdaság egészségesebb működéséhez. Egy stabil és kiszámítható piaci környezet hosszú távon mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára előnyös. Az MKIK felhívása egyértelműen jelzi, hogy a gazdasági szereplők a piaci mechanizmusok mielőbbi helyreállítását várják el a döntéshozóktól.
A kamara reményei szerint a kormányzat figyelembe veszi az érveiket, és megteszi a szükséges lépéseket az árrésstop feloldására. Ezáltal elkerülhetők lennének a további piaci torzulások és a kisebb vállalkozásokra nehezedő nyomás is enyhülne. Az intézkedés megszüntetése egy fontos lépés lenne a gazdaság normalizálódása felé vezető úton.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása