A Gazdasági és Energetikai Minisztérium feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az Eximbank négy, összesen mintegy 1000 milliárd forint értékű finanszírozási ügyletében. A tárca pénteken közölte a lépést, egy nappal azután, hogy jelezte feljelentési szándékát az intézményben végzett átvilágítás során feltárt visszás ügyletek miatt. Az érintett hitelek esetében magas kockázat, gyenge biztosítékok és politikai kötődések merültek fel.
Az egyik kifogásolt ügylet az egykori Sofitel szálloda és a volt MALÉV Irodaház átalakítására nyújtott 59 milliárd forintos hitel volt. Ez a beruházás a volt kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető érdekeltségeket érintett, és az Eximbank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott. A 145 oldalas előterjesztés és a döntés között mindössze két nap telt el, ráadásul több belső szabálytól is eltértek a folyamat során. A törlesztés fedezetéül szolgáló kaszinó bérleti szerződése a hiteltárgyalások idején már lejárt.
A második ügy a Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt egy afrikai projektjéhez kapcsolódó, 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás volt. Ezt az ügyletet nem az Eximbank igazgatósága, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium hagyta jóvá alapítói határozattal, Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter döntése alapján. A finanszírozás Zambiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban épülő gyorsforgalmi utat és hidat érintett, mely országok a legmagasabb kockázati kategóriába tartoztak az Eximbanknál. A projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya volt, miközben a magyar állam mintegy 101 milliárd forintra vállalt kezességet. Érdekes módon a kötvényjegyzést jóváhagyó igazgatósági ülésen módosították az Eximbank vezérigazgatójának és helyetteseinek 2025. évi prémiumkiírását is.
A harmadik eset a Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje volt, melyre 576 milliárd forint hitelt nyújtottak az egyiptomi állami vasútnak. Az eredetileg magyar-orosz együttműködésben készülő kocsik gyártásából az orosz fél a háborús szankciók miatt kiszállt, majd a magyar gyártók is csődbe mentek. Az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták, de a szerződés szerinti határidő lejáratakor még több mint 200 kocsit nem szállítottak le. A nemteljesítés kockázatát a magyar állam viseli, jelentős veszteségekkel. A hitelezett társaság eközben mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak, és még egy 15 milliárdos veszteséges év után is kétmilliárdot fizettek ki eredménytartalékból, ami veszélyeztette a MÁV működését és osztrák járművek bérlésére kényszerítette.
A negyedik kifogásolt ügylet Észak-Macedóniának nyújtott 360 milliárd forintos kedvezményes hitel volt, melynek feltételei mintegy 90 milliárd forinttal terhelik a magyar adófizetőket. A hitelt azután folyósították, hogy Nikola Gruevszki volt kormányfő pártja koalíciós kormányt alakított az országban. A hitelnyújtásról az előző kormány egyedi döntéssel határozott, a folyósítás legfőbb feltételeit pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá. A hitel évi 3,25 százalékos kamata jóval kedvezőbb volt a piaci feltételeknél, és a teljes összegre a magyar állam vállalt kezességet, miközben Észak-Macedóniát az Eximbank és a nagy hitelminősítők is jelentős kockázatúnak ítélték.
A feljelentés alapját a Gazdasági és Energetikai Minisztérium által az Eximbanknál végzett átvilágítás során feltárt visszás ügyletek képezik. A tárca a vizsgálat eredményei alapján jutott arra a következtetésre, hogy ismeretlen tettes ellen kell eljárást kezdeményezni. Az átvilágítás során azonosított problémák között szerepeltek a nagy kockázatú, gyenge biztosítékok mellett nyújtott hitelek, valamint a belső szabályoktól való eltérések.
Kiemelt figyelmet kapott az is, hogy több esetben a bank igazgatósága helyett miniszteri vagy kormányzati döntés rendelte el a hitelnyújtást. Ez a gyakorlat felveti a politikai befolyásolás kérdését a pénzügyi döntéshozatalban. Az érintett ügyletekben gyakran felbukkantak az előző kormányzat közbeszerzéseinek gyakori nyerteseihez vagy a volt kormányfő vejéhez köthető érdekeltségek.
Az 1000 milliárd forintos nagyságrendű feljelentés komoly pénzügyi és jogi következményekkel járhat. Az ügyek rávilágítanak a közpénzek felhasználásának átláthatóságára és a kockázatkezelési folyamatok integritására vonatkozó kérdésekre. A magyar adófizetőket terhelő potenciális veszteségek, mint például az észak-macedón hitel esetében a 90 milliárd forintos teher, vagy az egyiptomi vasútikocsi-projekt nemteljesítési kockázata, súlyos aggodalmakat vetnek fel.
A minisztérium által feltárt eltérések a belső szabályoktól és a miniszteri beavatkozás a banki döntésekbe megkérdőjelezik a független intézményi működést. Fontos annak tisztázása, hogy ki hozta meg a vitatott döntéseket, és ki engedélyezte a szabályoktól való eltéréseket. Az ügyek felvetik a felelősség kérdését a magas kockázatú, gyenge biztosítékokkal rendelkező ügyletek engedélyezésében.
A feljelentés nyomán meginduló nyomozás célja a feltárt visszás ügyletek részleteinek tisztázása és a felelősök azonosítása. A vizsgálat során remélhetőleg kiderül, hogy kik sürgették a döntéseket, és ki adott engedélyt a belső szabályoktól való eltérésekre. Az ügy kimenetele befolyásolhatja a jövőbeni állami finanszírozási gyakorlatokat és a hasonló intézmények működését.
Az Eximbank vezetésének prémiumkiírásának módosítása a Duna Aszfalt-ügy jóváhagyásakor szintén vizsgálat tárgyát képezheti, rávilágítva az esetleges összeférhetetlenségi kérdésekre. A nyomozás eredményei kulcsfontosságúak lesznek a közbizalom helyreállításában és a hasonló visszaélések megelőzésében. A feljelentés egyértelmű jelzés arra, hogy a minisztérium szándékában áll átvilágítani és szankcionálni a korábbi időszakban történt, problémásnak ítélt pénzügyi tranzakciókat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása