Az egészségügyi miniszter július 1-jei hatállyal Zahár Ákos ortopéd szakorvost nevezte ki miniszteri biztossá az ortopédiai-traumatológiai várólisták csökkentésére. A kinevezés célja elsősorban a csípő- és térdprotézis-műtétekre várakozók számának és várakozási idejének mérséklése, ahol jelenleg közel harmincezren várnak hatvan napnál régebben. Ez a lépés egy szélesebb körű kormányzati program részét képezi, amelynek célja az állami fekvő- és járóbeteg-ellátás várakozási idejének érdemi csökkentése.
Hegedűs Zsolt Csaba egészségügyi miniszter döntése értelmében Zahár Ákos, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrumának vezetője, július elsejétől látja el a miniszteri biztosi feladatokat. Az utasítás, mely a Hivatalos Értesítőben jelent meg, hivatalosan rögzíti a korábban már bejelentett döntést. Zahár Ákos feladatai közé tartozik a teljes ortopédiai-traumatológiai várólista-rendszer átfogó elemzése, kiemelt figyelmet fordítva a csípő- és térdprotézis-műtétekre. Javaslatokat kell tennie a listák rövidítésére és az elektív protézisműtétek számának jelentős növelésére, szorosan együttműködve az Országos Kórházi Főigazgatósággal és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel.
A szakorvos tanácsadóként más szakterületek, mint a gerincsebészet, szemészet, fül-orr-gégészet és urológia várólistáinak csökkentését is segíti. A kinevezett biztos emellett közreműködik olyan regionális centrumok létrehozásában, amelyek a bonyolultabb, korábbi protézisek cseréjét vagy korrekcióját igénylő beavatkozásokat végeznék. Részese lesz az ehhez szükséges eszközök és a kiegészítő finanszírozás kidolgozásának is. Zahár Ákos ismert csípő- és térdprotézis-specialista, aki a robotasszisztált ortopédiai beavatkozások területén is aktív.
Az egészségügy egyik legjelentősebb kapacitásproblémáját jelentik a hosszú várólisták, különösen a protézisműtétek esetében. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) június 8-i adatai szerint 19 892 beteg várt térdprotézis-műtétre, és 9796-an csípőprotézisre hatvan napnál régebben. Ez összesen 29 688 beteget jelent a két listán. A térd-, csípőprotézis, valamint a szürkehályog-műtétek három legnagyobb várólistáján együttesen 35 623-an vártak legalább hatvan napja, ami mintegy 21 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A várakozási idők átlagosan is jelentősek: júniusban a csípőprotézis-műtéteknél országosan 143 nap, a térdprotéziseknél 291 nap volt az átlagos tényleges várakozási idő. Egyes intézményekben azonban ennél jóval hosszabb időt mértek; például a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban a térdprotézisre várók átlagosan 754 napot vártak. Az Uzsoki Utcai Kórház listáján pedig több mint 3600 beteg szerepelt, akik hatvan napnál régebben várakoztak. A várólisták rövidítése a Tisza párt egyik kiemelt választási ígérete volt.
A hosszú várakozási idők súlyos terhet rónak a betegekre, jelentősen rontva életminőségüket és korlátozva mozgásképességüket. A protézisműtétek elhalasztása nem csupán kényelmetlenséget jelent, hanem további egészségügyi problémákhoz is vezethet. A probléma kezelése nem korlátozódhat csupán a listák adminisztratív felülvizsgálatára, hanem a tényleges műtéti kapacitások jelentős bővítését is megköveteli. Ez magában foglalja a megfelelő személyzet, az eszközpark és a finanszírozás biztosítását.
A miniszteri biztos kinevezése és az ezzel járó feladatok rávilágítanak arra, hogy a kormányzat elkötelezett a probléma megoldása iránt. A regionális centrumok fejlesztése és a többletfinanszírozás kidolgozása kulcsfontosságú lépések lehetnek a jelenlegi helyzet javításában. A Tisza párt programja szerint 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb hat hónapra, a járóbeteg-szakellátásban pedig legfeljebb két hónapra csökkentenék a várakozási időt, ami ambiciózus célkitűzés a jelenlegi adatok fényében.
A miniszteri biztos kinevezése egy szélesebb körű kormányzati program előkészítéséhez kapcsolódik. Egy július elején megjelent kormányhatározat értelmében az egészségügyi miniszternek augusztus 15-ig kell kidolgoznia egy részletes programot az állami fekvő- és járóbeteg-ellátás várakozási idejének érdemi csökkentésére. Ez a program fogja meghatározni a kapacitásbővítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a költségvetési igényeket is.
Az augusztus közepére ígért országos programból derül majd ki, hogy a kormány mekkora többletforrást, személyzetet és műtéti kapacitást kíván biztosítani a vállalások mellé. Ezenkívül az is kiderül, milyen ütemben tervezi elérni a 2027 végére kitűzött várakozási célokat. A feladat rendkívül összetett és jelentős erőforrásokat igényel, de a miniszteri biztos kinevezése az első hivatalos lépés a probléma rendszerszintű kezelése felé.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása