A magyar kormány a közelmúltban hozott döntés értelmében kijelölte azokat a minisztereket, akik az állam nevében gyakorolják majd a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (rövidítve: kekvák) alapítói jogait. A vonatkozó kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg, részletezve a felelős tárcavezetőket és a joggyakorlás módját. Ez a lépés jelentős változást hoz az érintett alapítványok működésében és felügyeletében, visszavezetve azokat az állami irányítás alá. A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel hivatalosan is megkezdődik az alapítványok új struktúrába való integrálása.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokat a 4. Orbán-kormány hozta létre a 2021. évi IX. törvénnyel, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szól. Ezen alapítványok jogi keretét a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény biztosította. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy ezek a szervezetek magánjogi formában, a mindenkori kormányzattól független módon biztosítsák a társadalom számára kiemelten fontos közérdekű célok megvalósítását. Az elképzelés szerint ez a struktúra hosszú távon garantálta volna a közfeladatok stabil és politikamentes ellátását, elszakítva azokat a napi politikai döntéshozataltól. Az alapítványok jelentős állami vagyont kaptak kezelésbe, hogy hosszú távon finanszírozni tudják tevékenységüket, ezzel is erősítve függetlenségüket.
Azonban a jelenlegi kormányzat felülvizsgálta ezt a modellt, és kezdeményezte a kekvák megszüntetését, illetve az állami irányítás alá való visszavételét. A frissen megjelent kormányhatározat értelmében az alapítói jogokat a kijelölt miniszterek kizárólagosan gyakorolják majd a magyar állam nevében. Ez a döntés egy új fejezetet nyit a közfeladatok ellátásának módjában Magyarországon, hangsúlyozva az állami felelősségvállalást és a közpénzek fokozottabb ellenőrzését. A kormányzati álláspont szerint az alapítványi forma nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket a függetlenség és az átláthatóság tekintetében, ezért indokolttá vált a korábbi struktúra felülvizsgálata és módosítása. Az alapítói jogok visszakerülése a miniszterekhez azt jelenti, hogy az állam közvetlenebbül tudja befolyásolni és felügyelni az alapítványok működését és gazdálkodását.
Magyar Péter miniszterelnök korábbi nyilatkozataiban már jelezte a kekvák sorsát. Elmondása szerint a nem egyetemi jellegű közérdekű vagyonkezelő alapítványok 2026. augusztus 31-ig kerülnek vissza az államhoz. Az egyetemi fenntartású alapítványok esetében a folyamat hosszabb időt vesz igénybe, ezek várhatóan jövő év augusztus végéig térnek vissza az állami irányítás alá. Ez a differenciált ütemezés valószínűleg az egyes alapítványok tevékenységi körének, komplexitásának és az általuk kezelt vagyon méretének különbségeiből adódik, valamint az oktatási feladatok folyamatosságának biztosítását is figyelembe veszi. A miniszterelnök kiemelte, hogy a kekvák megszüntetése nem jelenti az általuk ellátott feladatok megszűnését. Éppen ellenkezőleg, ezeket a feladatokat továbbra is el kell végezni, de immár állami feladatként, fokozott figyelemmel a közpénzek takarékos és felelős felhasználására. Ez a kijelentés megnyugtató lehet azok számára, akik aggódtak a közérdekű célok további megvalósulása miatt.
A döntés értelmében tehát a közérdekű célok megvalósítása továbbra is prioritás marad, azonban a végrehajtás módja változik. Az alapítványi forma helyett az állami intézményrendszeren keresztül történik majd a feladatellátás. Ez magával hozhatja a felügyeleti mechanizmusok szigorodását és az elszámoltathatóság növelését. A kormány célja, hogy a közpénzek felhasználása átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon, biztosítva, hogy a társadalmilag fontos funkciók zavartalanul működjenek tovább, de szorosabb állami kontroll mellett. Az érintett miniszterek kijelölése kulcsfontosságú lépés ebben a folyamatban, hiszen ők lesznek felelősek az alapítványok zökkenőmentes átvételéért és a feladatok további ellátásának biztosításáért. A kormányhatározat részletesen meghatározza, hogy mely miniszterekhez mely alapítványok alapítói jogai kerülnek, ezzel egyértelművé téve a felelősségi köröket.
A mellékelt táblázat alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik a Batthyány Lajos Alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. A belügyminiszter felelősségi körébe került a MOL – Új Európa Alapítvány. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez került a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány, valamint a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány. A közlekedési és beruházási miniszterhez a Hauszmann Alapítvány és a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány tartozik. A tudományos és technológiai miniszter az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány és a ZalaZONE Alapítvány alapítói jogait gyakorolja. Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány került. Az oktatási és gyermekügyi miniszter a Közép-európai Oktatási Alapítványért felel. Végül, a pénzügyminiszterhez tartozik a Makovecz Campus Alapítvány. Ez a részletes felosztás biztosítja, hogy minden érintett alapítvány felett egyértelmű miniszteri felügyelet valósuljon meg.
Összességében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogainak miniszterekhez való visszakerülése egy jelentős kormányzati lépés, amely a közfeladatok ellátásának szervezeti kereteit érinti. A döntés célja a nagyobb állami kontroll és az átláthatóság növelése a közpénzek felhasználása terén, miközben biztosítja, hogy az alapítványok által korábban ellátott fontos társadalmi feladatok továbbra is megvalósuljanak, de immár közvetlenül az állam felelőssége és felügyelete alatt. A következő hónapok és az átmeneti időszak kulcsfontosságú lesz a zökkenőmentes átállás és a feladatok folyamatos ellátásának biztosításában, figyelembe véve az érintett alapítványok sokféleségét és az általuk kezelt feladatok súlyát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása