Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Bóna Szabolcs a Hektár Magágy agrárszakmai podcastban részletesen ismertette a kormányzat terveit a földtörvény és a vadászati szabályozás átfogó módosítására vonatkozóan. A bejelentés szerint mindkét területen jelentős változások várhatók, amelyek célja az ágazat modernizálása és a kihívásokra való reagálás. A miniszter hangsúlyozta, hogy az átalakítások kulcsfontosságúak a magyar agrárium jövője szempontjából, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a hatékonyságra.
Bóna Szabolcs miniszter a podcastban kifejtette, hogy a földtörvény és a kapcsolódó szabályozások módosítására azért van szükség, mert a földhasználat és a tulajdonjog közötti jelentős elválás komoly problémákat okoz. Ez a helyzet az ágazatból történő jövedelemkiáramlást eredményezi a támogatások és földbérleti díjak révén, ami gátolja a szükséges beruházásokat. A cél az, hogy a tőke az ágazatban maradjon, és felhasználható legyen a fiatalításra, a fiatal gazdák földhöz jutására, a művelésiág-váltásokra, a talajjavításra és az öntözési rendszerek fejlesztésére.
A vadászati törvény és szabályozás tekintetében a miniszter elmondta, hogy a vadgazdálkodás és az állományszabályozás az elmúlt időszakban nem működött megfelelően. Ezzel a megállapítással minden érintett fél egyetért, jelezve a jogszabályi háttér megváltoztatásának elengedhetetlen szükségességét. A szántóföldi növénytermesztők a vadkárok csökkentését szorgalmazzák, míg a vadgazdálkodók a vadállomány teljes kiszorítását szeretnék elkerülni, ami rávilágít a különböző érdekek összehangolásának kihívására.
A földszabályozás átalakításának hátterében az a felismerés áll, hogy a jelenlegi rendszerben a földtulajdon és a tényleges használat közötti távolság akadályozza a hatékony és jövedelmező gazdálkodást. Az ágazatból kiáramló források hiánya lassítja a generációváltást, a technológiai megújulást és a környezettudatos gazdálkodási módszerek bevezetését. A miniszter szerint ezen a ponton beavatkozásra van szükség, hogy a mezőgazdaság hosszú távon versenyképes és fenntartható maradjon.
A vadgazdálkodás területén a problémák összetettek, hiszen a vadállomány és a mezőgazdasági területek közötti egyensúly felborult. A vadkárok jelentős gazdasági terhet jelentenek a gazdálkodóknak, miközben a vadállomány fenntartása és kezelése is kihívások elé állítja a vadgazdálkodókat. Felmerül a kérdés, hogy az ország mekkora vadállományt képes eltartani anélkül, hogy az jelentős károkat okozna, vagy veszélyeztetné a biodiverzitást. Ez a helyzet sürgőssé teszi a jogi keretek felülvizsgálatát és egy új, kiegyensúlyozottabb megközelítés kialakítását.
A tervezett változások alapvetően befolyásolhatják a magyar agrárium jövőjét, mivel a miniszter egy új szemléletmódot hirdetett meg. Kijelentette, hogy az állam nem fogja teljesen "elengedni az ágazat kezét", de vége annak az időszaknak, amikor minden problémára az állam nyújtott megoldást azok helyett, akik nem voltak hajlandók alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságúvá válik: ha egy gazdálkodó évek óta sikertelenül alkalmaz egy módszert az adott tájegységen és klimatikus viszonyok között, akkor az ő felelőssége a változtatás.
Az állam feladata a szabályozási környezet olyan alakítása, amely ösztönzi a gazdálkodókat a szükséges változtatásokra és az innovációra. A jövőben a legfontosabb kérdés a talajok egészségének megőrzése lesz, ezért a magyar agráriumot ebbe az irányba kell terelni. Ennek sikeres megvalósítása esetén lehet majd hatékonyan foglalkozni a víz helyben tartásával és megőrzésével is. A támogatási rendszert is úgy kell átalakítani, hogy a föld termőképességének helyreállítása, valamint a vízmegtartás és vízmegőrzés kerüljön a fókuszba.
A miniszter kitért a szeptemberben bevezetésre kerülő vagyonadóra is, amely az agrárvállalkozók egy bizonyos körét érintheti. Elmondása szerint azok az agrárvállalkozók, akik ténylegesen tevékenykednek, saját eszközparkkal, földterülettel és infrastruktúrával rendelkeznek, várhatóan nem fognak beleesni abba a körbe, amelynek vagyonadót kell fizetnie. Az adó leginkább azokat érintheti érzékenyen, akik az agráriumot elsősorban tőkebefektetésként kezelik, és jelentős földtulajdonnal rendelkeznek befektetési céllal, átlépve ezzel a meghatározott adózási küszöböt.
Ez a megközelítés tükrözi a kormányzat azon szándékát, hogy differenciálja az ágazat szereplőit, és az aktív, termelő gazdálkodókat támogassa, míg a spekulatív célú földtulajdonlást korlátozza. Az új szabályozások célja egyértelműen a magyar mezőgazdaság hosszú távú stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása, ösztönözve a felelősségteljes gazdálkodást és a környezettudatos szemléletet. A változások tehát nem csupán jogi, hanem szemléletbeli paradigmaváltást is jelentenek az ágazatban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása