A magyarországi minimálbér jövő évi, 2027-es emelésének mértéke körül kiélezett tárgyalások zajlanak a kormány és a szociális partnerek között. Az eredetileg, 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás értelmében a minimálbérnek elvileg 14%-kal kellene növekednie a következő évben. Azonban a jelenlegi gazdasági környezet és a makrogazdasági indikátorok alakulása miatt valószínűsíthető, hogy ezen az eredeti célon módosítani fognak a felek az őszi egyeztetések során.
A Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) pénteken egy „bemelegítő” tárgyalást tartott. Ezen az ülésen még nem születtek konkrét döntések, mivel a harmadik negyedévi gazdasági adatok még nem állnak rendelkezésre, amelyek alapul szolgálhatnának a további egyeztetésekhez. A tárgyalások folytatásához elengedhetetlenek lesznek ezek a friss gazdasági mutatók.
Az eredeti, hároméves bérmegállapodásban rögzített béremelési ütemterv feltételeként számos indikátorérték szerepelt, mint például a bruttó átlagkereset növekedése, a GDP-növekedés és az infláció. A jelenlegi helyzetben azonban ezek az értékek elmaradnak a korábban kitűzött célértékektől, ami indokolttá teszi az eredeti megállapodás felülvizsgálatát és a jövő évi minimálbér-emelés mértékének újragondolását.
A szakszervezeti oldalról a Munkástanácsok Országos Szövetsége nem tartja reálisnak a 14%-os emelést a gazdaság jelenlegi állapotában. Ehelyett a szövetség elsősorban abban bízik, hogy a minimálbért sújtó személyi jövedelemadó (SZJA) csökkentésével lehetne javítani a minimálbéren élők helyzetén. Egy szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a gazdasági miniszter által tett adócsökkentési ígéret alapján a minimálbér nettó értékének 2027-re el kellene érnie az átlagbér felét. Ez a célkitűzés azt jelentené, hogy jövőre a minimálbér nettó értéke akár 20%-kal is növekedhetne az idei évhez képest, amennyiben az adócsökkentés megvalósul.
A munkaadói oldal képviselői is kifejezték álláspontjukat a kérdésben. Szeptember elején Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Portfolio-nak nyilatkozva kizárta a kétszámjegyű béremeléseket. Akkor úgy fogalmazott, hogy még a kétszámjegyhez közeli emelés sem reális, ha nem akarják lehetetlen helyzetbe hozni a vállalkozásokat. Rolek Ferenc véleménye szerint a reális béremelés mértéke maximum 6% körül mozoghat. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is hasonló véleményen volt, bár konkrét számot ő sem említett.
A minimálbér-tárgyalásokon túl a szakszervezeti oldal egy további javaslatot is előterjesztett. A jelentősen megemelkedett üzemanyagárakra és gépjármű-fenntartási költségekre hivatkozva kezdeményezték a saját gépjárművel történő munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés emelését. Az írásos javaslat szerint az adómentesen biztosítható költségtérítés jelenlegi 30 Ft/km-es felső határát 60 Ft/km-re emelnék. Emellett a szakszervezetek azt is kezdeményezték, hogy a saját gépjármű hivatali, üzleti célú használatánál alkalmazható általános személygépkocsi-normaköltség 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re emelkedjen. Ebben a kérdésben egyelőre nem született döntés, az egyeztetések a jövőben folytatódnak.
Összességében a minimálbér jövő évi emelésének mértéke továbbra is nyitott kérdés, amely a gazdasági adatok és a szociális partnerek közötti további tárgyalások függvénye. A felek között jelentős eltérések mutatkoznak az elképzelésekben, a végső döntés meghozatala előtt még számos egyeztetésre lesz szükség.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása