{ "cim": "Hidrogénnel egyensúlyozzák a magyar áramhálózatot: új megoldás a napenergia tárolására", "bevezeto": "A Magyar Földgáztároló Zrt. kardoskúti projektje innovatív megoldást kínál a megújuló energia tárolására és a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozására.
A többlet napenergiából hidrogént állítanak elő, amit a hálózat stabilizálására és egyéb célokra használnak fel.", "cikk_html": "A magyar villamosenergia-rendszer egyre növekvő megújuló energiaforrás-termelésének kihívásaira ad választ a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) kardoskúti pilotprojektje.
A kezdeményezés célja, hogy a napenergia-termelés ingadozásaiból adódó többletáramot hasznosítsa, vízbontás segítségével hidrogént előállítva. Ez a technológia kulcsfontosságú szerepet játszik az áramhálózat stabilitásának fenntartásában és a megújulók integrációjának elősegítésében.Mi történt?Az MFGT kardoskúti telephelyén az Akvamarin projekt keretében két, egyenként 1 MW teljesítményű elektrolizáló berendezés működik, amelyek 2023 második felében kezdték meg a beüzemelést.
A rendszer 2025 márciusának első felében sikeresen teljesítette a 72 órás próbaüzemet, majd március 12-én megkapta a használatba vételi engedélyt. A projekt egyik fő feladataként 2026.
augusztus 1-jén csatlakozási szerződés jött létre az MVM ONEnergy Zrt. szabályozó központjával, lehetővé téve az elektrolizáló távüzemeltetését a villamosenergia-ellátó rendszer rugalmasságának növelése érdekében.Az egyik 1 MW-os egység 2026 januárjában teljesítette a MAVIR által a Kiserőmű Szabályozó Központ (KSzK) számára meghatározott akkreditációs üzemeltetést, bizonyítva képességét a magyar energiarendszer szabályozásában való részvételre.
Ezt követően, több próbaüzem és szerződéses előkészítés után, a hidrogéntermelő üzem 2026. augusztus 1-jén lépett be a KSzK szabályozói portfóliójába 1 MW leszabályozási lehetőséggel (aFRR-).
Az augusztusi üzem során a berendezések közel 97%-ban álltak rendelkezésre, 77 órában rugalmassági célokra használták azokat, és 11 600 köbméter hidrogént termeltek.Kiemelendő, hogy a kardoskúti projekt 2026. március 31-én hazánkban elsőként kapta meg a „zöld címkét”, ami a megújuló hidrogén gáz termelő hely státuszát jelenti.
Ez a minősítés lehetővé teszi az ezt követő időszakban termelt hidrogén karbonmentes eredetét igazoló címkével történő értékesítését és felhasználását ipari és tudományos célokra egyaránt.HáttérAz Akvamarin projekt 2021. február 1-jén indult azzal a céllal, hogy egy komplex, ipari méretű hidrogén alapú energiatárolási rendszert hozzon létre, amely aktív szerepet vállal a magyar villamosenergia-rendszer tehermentesítésében.
A korábbi Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósuló kezdeményezés révén a kétszer 1 MW teljesítményű PEM-elektrolizáló berendezések biztosítják, hogy a megújuló energiaforrás „kikapcsolása” helyett a többlet villamos energia felhasználásával hidrogén álljon elő vízbontáson keresztül.A „felesleges” áramból megtermelt megújuló hidrogén földgázzal keverve az MFGT által működtetett berendezésekben kerül felhasználásra, például kompresszorok meghajtásához, LOHC technológia teszteléséhez és anyagvizsgálati módszerek fejlesztéséhez. Ez a közvetlen felhasználás jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
További cél, hogy a jogi kérdések rendezését követően a megtermelt hidrogént betáplálják az országos földgázszállító rendszerbe, ami újabb módszer lehet a gázfüggőség csökkentésére.A napenergia és más megújulók térnyerésével egyre nagyobb kihívást jelent a termelés pontos előrejelzése, mivel az időjárásfüggő források ingadozása, például egy nagyobb felhőátvonulás, komoly problémákat okozhat a villamosenergia-rendszer stabilitásában. Az ilyen helyzetekben az energiatároló rendszerek, mint a kardoskúti hidrogéntermelő, kulcsfontosságúak a hálózat egyensúlyának fenntartásában.Miért fontos?A kardoskúti projekt kiemelten fontos a magyar energiarendszer stabilitása és a zöld átmenet szempontjából, mivel rugalmasságot biztosít az időjárásfüggő megújuló energiaforrások ingadozásainak kezeléséhez.
Az elektrolizálók révén a többletáram nem vész kárba, hanem értékes, tiszta hidrogénné alakul, amely energiaforrásként, de akár vegyipari alapanyagként is hasznosítható az ipar számára. Ez a megoldás közép- és hosszú távon alternatívát kínálhat az akkumulátoros energiatároló rendszerek mellett, különösen a hosszabb távú tárolási igények kielégítésére.A kezdeti tapasztalatok alapján a hidrogénalapú energiatárolási technológia egyelőre költséges, és kevésbé támogatja a rövid, pár perces időszakos és „tűszerű” csúcsüzemű termeltetést.
Ugyanakkor a 2025 nyarán történt műszaki beavatkozások, mint a támogató műszerek, szenzorok és villamos biztonsági elemek többszöri cseréje, valamint az azonosított „típus-meghibásodások” értékes tanulságokkal szolgálnak a későbbi, akár nagyobb léptékű projektek üzemszerű működése során. Ezek a tapasztalatok elengedhetetlenek a technológia további optimalizálásához és költséghatékonyabbá tételéhez.A projekt által megszerzett „zöld címke” megerősíti a termelt hidrogén karbonmentes eredetét, növelve annak piaci értékét és hozzájárulva a fenntartható ipari és tudományos felhasználáshoz.
Ez a státusz kulcsfontosságú a hidrogén gazdasági életképességének és szélesebb körű elterjedésének szempontjából, elősegítve a dekarbonizációs célok elérését.KitekintésAz MFGT elkötelezett az energiatárolási mód továbbfejlesztése és kutatása iránt, ezért a tárolási ciklus teljessé tétele érdekében újabb beruházást tervez. A már üzemelő elektrolizáló berendezések mellé egy 1 MW teljesítményű hidrogénüzemű üzemanyagcellás kiserőművet telepítenek, lehetővé téve ezzel a tárolt hidrogénből történő villamosenergia-termelést.
Ez a fejlesztés nemcsak a leszabályozási (aFRR-), hanem a felszabályoz
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása