György László, a Harmonikus Növekedésért Alapítvány vezetőjének elemzése szerint egy nyolc évvel ezelőtti jóslat kezd valóra válni: a mesterséges intelligencia (MI) technológiai platformjai mentén a globalizáció szövete bomlik fel, kettéválasztva a világot. A technológiai blokkosodás már nem csupán elméleti fenyegetés, hanem külügyminisztériumi közleményekben és exporttilalmakban is megnyilvánul, államokat, vállalatokat és ellátási láncokat rendezve új határok mentén. Ez a folyamat komoly kihívások elé állítja a kisebb országokat, köztük Magyarországot is, amelynek stratégiai lépéseket kell tennie digitális jövőjének biztosítására.
Az amerikai külügyminisztérium június 26-án erősítette meg a Pax Silica együttműködést, amelyhez 24 ország, köztük az Európai Unió is csatlakozott. Ez a kezdeményezés az MI teljes értékláncát lefedi, a kritikus nyersanyagoktól a chipgyártáson át az adatközpontokig és a kész MI-modellekig. Ezzel párhuzamosan egy lazább kötelezettséget jelentő AI Opportunity nyilatkozatot 35 ország írt alá.
Válaszul Kína július 16-án 28 másik országgal, köztük Oroszországgal, Brazíliával és Szerbiával, létrehozta a sanghaji központú Mesterséges Intelligencia Világszervezetét (WAICO). Az elemzés szerint a két tábor között Kazahsztán az egyetlen ismert átfedés. Augusztusban egy kiszivárgott amerikai külügyminisztériumi levéltervezet arra utalt, hogy a partnereknek választaniuk kell a rendszerek között, ami kizáráshoz vezethet.
Bár ezek egyelőre államközi keretek, már volt példa arra, hogy állami döntés közvetlenül érintette a vállalkozásokat és magánfelhasználókat. Az Anthropic, a Claude MI-modell fejlesztője, júniusban az amerikai exportkorlátozások miatt ideiglenesen felfüggesztette szolgáltatásait, ami rávilágított a technológiai blokkosodás azonnali hatásaira.
A világ kettéválásának gondolata nem újkeletű. Már 1996-ban Marshall Van Alstyne és Erik Brynjolfsson amerikai közgazdászok leírták a kiberbalkanizáció veszélyét, bár akkor még csak az internetes közösségek széteséséről beszéltek. A jóslat azonban azóta szélesebb körűvé vált.
2018 őszén Schmidt beszélt a kettéváló internetről, majd Kai-Fu Lee, a Google Kína korábbi vezetője rivális technológiai blokkokról írt. Abishur Prakash geopolitikai jövőkutató 2018 októberében, majd három évvel később könyveiben mutatta be, hogy az MI új szövetségeket és konfliktusokat teremt, és a technológiai platformok, szabványok és ellátási láncok új, vertikális határokat emelnek a világtérképre.
György László elemzése szerint nyolc évvel később ezek a jóslatok már valósággá válnak, és államok, vállalatok, valamint teljes ellátási láncok rendeződnek technológiai blokkokba, befolyásolva a mindennapi választásainkat is.
A technológiai blokkosodásnak jelentős gazdasági következményei vannak. Egy 2026. januári mérés szerint az amerikai GPT-5.2 és a kínai Kimi K2.5 azonos, 47 pontos képességszintet ért el. Azonban az amerikai modell ára négyszerese volt a kínaiénak (4,81 dollár vs. 1,20 dollár egymillió tokenre vetítve).
Ez azt jelenti, hogy egy azonos digitális költségvetésből a kínai modell használója közel négyszer annyi feladatot futtathat. Bár az amerikai csúcsmodellek összességében fejlettebbek, ahol a kínai modell minősége elegendő, ott az árkülönbség hatalmas versenyelőnyt biztosít.
Ha egy magyar vállalkozás politikai vagy technológiai okokból csak a drágább rendszerhez fér hozzá, míg külföldi versenytársa választhat, ez idővel megjelenik az árakban, a profitban, a bérekben és a munkahelyek számában is. Ez a helyzet komoly versenyhátrányt jelenthet a blokkokon kívül rekedt vagy korlátozottan hozzáférő országok számára.
György László szerint a kétosztatú logikából van kiút, és erre India példája mutatja a megoldást. India csatlakozott az amerikai Pax Silicához és az NVIDIA infrastruktúrájára támaszkodik, de ezzel párhuzamosan húsz hazai alapmodell fejlesztését is támogatja, saját adat- és számítási kapacitásokat, valamint indiai nyelvi képességeket épít.
India stratégiája nem az önellátás minden területen, hanem a megbízható külső infrastruktúra használata ott, ahol az értelmetlen lenne, miközben saját képességeket épít a nemzeti adatok, nyelv, közigazgatás és vállalati tudás stratégiai területein. Ez a modell kisebb országok, így Magyarország számára is követhető lehet.
Magyarország gazdaságstratégiai teendői között szerepel a digitális szuverenitás kérdésének kezelése, ami nem merül ki egyetlen adatközpont vagy nemzeti MI-modell megvásárlásában. Állampolgári szinten is fontos a felkészülés:
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása