A Washington State University kutatóinak friss tanulmánya rávilágít, hogy a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatti aggodalmak jelentősen befolyásolják a munkavállalók hozzáállását és viselkedését. A 18 iparágat átfogó vizsgálat szerint azok a dolgozók, akik veszélyben érzik állásukat az MI miatt, nagyobb valószínűséggel hanyagolják el munkahelyi feladataikat és szegik meg a normákat. Ez a jelenség különösen azokban az ágazatokban erősödik, ahol a mesterséges intelligencia a legnagyobb átalakulást hozhatja.
Az Occupational Health Science című szakfolyóiratban publikált tanulmány az úgynevezett mesterségesintelligencia-kitettségi index segítségével azonosította azokat az iparágakat, ahol az MI a leginkább helyettesítheti az emberi munkaerőt. A pénzügyi és biztosítási szektor dolgozói bizonyultak a leginkább érintettnek, míg a mezőgazdaságban és az erdészetben dolgozókat fenyegeti a legkevésbé ez a veszély. A kutatás középpontjában az állt, hogy mi történik, amikor a munkavállalók nem csupán az aktuális állásukat, hanem az egész szakmájuk jövőjét féltik.
Tahira M. Probst, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy egy pultos könnyen találhat hasonló munkát, ha elveszíti állását, ám az egészségügyi kódolók vagy adatrögzítők esetében más a helyzet. Ezeken a területeken a feladatok nagy része automatizálható, ami az egész szakma eltűnését jelentheti az érintettek számára. Az eredmények azt mutatták, hogy a foglalkozásuk jövője miatt aggódó dolgozók hajlamosabbak a morális eltávolodásra, azaz könnyebben igazolják maguk előtt a helytelennek ítélt viselkedést.
Ez a viselkedés a gyakorlatban többféle formában is megnyilvánulhat, például magáncélú internetezésben munkaidőben, késésben vagy más módon történő munkaszabotázsban. Minél inkább kitett egy ágazat az MI okozta átalakulásnak, annál erősebben jelentkeztek ezek a tünetek. A biztosítási és pénzügyi szektorban kifejezetten markánsan megfigyelhető volt ez a mintázat, míg az építőiparban vagy az erdészetben alig volt tapasztalható.
A kutatók szerint a jelenség mögött az áll, hogy a szakmájukat veszélyben érző dolgozók átértékelik a munkahelyi normákat és elvárásokat. A feladatok elnagyolását vagy a szabályok kijátszását önvédelemként, illetve az észlelt igazságtalanság kompenzálásaként élik meg. Ez a morális eltávolodás egyfajta pszichológiai védekezés, amely lehetővé teszi számukra, hogy igazolják a kontraproduktív cselekedeteiket.
Az ilyen típusú viselkedés a munkavállalók részéről egyfajta válaszreakció a bizonytalanságra és a félelemre. Azáltal, hogy lazítanak a munkahelyi szabályokon, vagy kevésbé teljesítenek, tudat alatt próbálják kezelni a jövőjükkel kapcsolatos szorongást. Ez a mechanizmus azonban hosszú távon káros mind az egyén, mind a szervezet számára, hiszen fenntarthatatlan állapotot teremt.
A kontraproduktív viselkedés nem csupán az egyénre, hanem az egész szervezetre nézve is káros következményekkel jár. A hiányzások és a feladatok elhanyagolása többletterhet ró a kollégákra, akiknek pótolniuk kell az elmaradt munkát. Az erőforrások pazarlása és a hatékonyság csökkenése pedig közvetlenül rontja a cég működési eredményességét.
Ez a negatív spirál aláássa a munkahelyi morált és a bizalmat, ami hosszú távon ronthatja a csapatmunkát és a szervezeti kultúrát. A munkáltatók számára kulcsfontosságú, hogy felismerjék ezt a jelenséget és proaktívan kezeljék, mielőtt az szélesebb körben elterjedne és súlyosabb károkat okozna. Az MI bevezetése során felmerülő aggodalmak kezelése elengedhetetlen a stabil és produktív munkakörnyezet fenntartásához.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a munkáltatóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, miként kommunikálnak a mesterséges intelligencia bevezetéséről. Fontos a nyílt és őszinte párbeszéd, amely csökkenti a bizonytalanságot és a félelmet a dolgozók körében. Emellett elengedhetetlen, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a munkavállalóknak az átállás során, például képzések vagy átképzési lehetőségek formájában.
Ezek az intézkedések segíthetnek megelőzni a morális eltávolodásból fakadó negatív spirál kialakulását, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a dolgozók alkalmazkodni tudjanak az új technológiai környezethez. A proaktív és támogató hozzáállás révén a vállalatok nemcsak enyhíthetik az MI-vel kapcsolatos aggodalmakat, hanem elősegíthetik a sikeres digitális átalakulást is, miközben megőrzik munkavállalóik elkötelezettségét és produktivitását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása