A júniusi hőhullám és az azt kísérő aszály jelentős kihívások elé állította az Európai Unió és az Egyesült Királyság mezőgazdaságát, komoly terméskieséseket okozva a gabonafélék piacán. Az Energy & Climate Intelligence Unit friss jelentése szerint a várakozásokhoz képest drasztikusan csökkent a termésmennyiség, ami eurómilliárdos nagyságrendű bevételcsökkenést eredményezett a tagállamok gazdálkodói számára.
Magyarország különösen súlyosan érintett, Franciaország után a második legnagyobb veszteséget szenvedte el az Európai Unióban. A hazai mezőgazdaságban 3,2 millió tonnás terméskiesés prognosztizálható, ami hozzávetőleg 723 millió eurós bevételcsökkenést jelent. Ez a számadat rávilágít a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt közvetlen és jelentős gazdasági hatására.
A kukoricatermés tekintetében a helyzet különösen aggasztó. Az előrejelzések szerint mindössze 1,9 millió tonna kukorica került betakarításra, ami a 2025-ös termésmennyiség felét teszi ki. A hektáronkénti átlaghozam 3,8 tonnára esett vissza, ami alig haladja meg a több mint fél évszázada példátlannak számító, 2022-es aszályos év 3,4 tonnás értékét. Ez a tendencia hosszú távon is komoly kihívásokat vet fel a magyar kukoricatermesztés jövőjével kapcsolatban.
A búzatermés sem kerülte el a károkat; további 1,1 millió tonnával csökkent a várt mennyiséghez képest. Érdekesség, hogy a júliusban még csökkenő magyar gabonaárak azóta korrigáltak, ami részben enyhítheti a termelői veszteségeket, de nem pótolja a kiesett volumenből származó bevételt.
Franciaország szenvedte el a legnagyobb veszteséget az EU-ban. A szeptemberi előrejelzés szerint a francia gabonatermés 5,8 millió tonnával marad el a júniusi várakozásoktól, ami megközelítőleg 1,47 milliárd eurós bevételkiesést jelent az ország mezőgazdasága számára. Ez a számadat az EU és az Egyesült Királyság együttes terméskiesésének közel felét teszi ki, ami rávilágít Franciaország kulcsszerepére az európai gabonatermelésben.
A francia veszteség kilenctizedét a kukorica adja. Az ország kukoricatermésének mennyisége 7,6 millió tonnára zuhant, ami 45 százalékkal alacsonyabb a 2025-ös szintnél. Ez az érték jelentősen elmarad az Agreste által augusztusban jelzett 9,0 millió tonnától is. A francia hivatal már akkor úgy nyilatkozott, hogy ez az eredmény legalább 1980 óta a leggyengébb lehet, jelezve a helyzet súlyosságát.
Az összkép azonban nem teljesen borús az egész kontinensen. Néhány országban, mint például Romániában, Bulgáriában, Svédországban, Lengyelországban és a balti államokban a termés kedvezőbben alakult a júniusi várakozásoknál, ami összességében mintegy 0,7 milliárd eurós ellensúlyt képez az európai terméskieséssel szemben. Ennek ellenére a nettó terméskiesés túlnyomó részét továbbra is a júniusi hőhullám által legsúlyosabban érintett legnagyobb termelő országok adják.
A jelentés egyértelműen rámutat a klímaváltozás hatásainak növekvő jelentőségére a mezőgazdaságban, és felhívja a figyelmet a fenntartható gazdálkodási módszerek és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességére a jövőbeni élelmiszerbiztonság és gazdasági stabilitás érdekében. A súlyos terméskiesések nem csupán a gazdálkodók számára jelentenek közvetlen anyagi terhet, hanem hosszú távon az élelmiszerárakra és az ellátási láncokra is hatással lehetnek. A helyzet elemzése és a megfelelő válaszlépések kidolgozása elengedhetetlen a mezőgazdasági szektor ellenálló képességének növeléséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása