A Meta az év elején nagyszabású átszervezésbe fogott, melynek célja az volt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) segítségével váltsa ki alkalmazottainak jelentős részét. A "Project OT" (Organization Transformation) nevű belső program egy MI-natív működési modellt vázolt fel, ahol kisebb csapatok MI-ágensek támogatásával dolgoztak volna. Ez a terv azonban komoly technikai akadályokba és a munkavállalók ellenállásába ütközött, ami végül a vállalat meghátrálására kényszerítette a céget.
A belső tervezési dokumentumok szerint egyes részlegek létszámát akár 60 százalékkal is csökkentették volna elbocsátások, létszámstop és teljesítményalapú leépítések révén. A Meta májusban végre is hajtott egy tízszázalékos létszámcsökkentést, de az eredetileg novemberre tervezett második hullámot Mark Zuckerberg személyesen állította le, mindössze órákkal a májusi bejelentések előtt. A terv kudarcának egyik fő oka az volt, hogy az MI-eszközök nem hozták a várt eredményeket, ami jelentős működési problémákhoz vezetett.
Andrew Bosworth technológiai igazgató belső posztja szerint a Meta belső szoftverplatformjain és infrastruktúráján végrehajtott kódmódosítások száma 220 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel szemben a felhasználókhoz ténylegesen eljutó új vagy továbbfejlesztett funkciók száma mindössze 36 százalékkal emelkedett. Eközben a súlyosabb technikai és biztonsági incidensek száma 40 százalékkal ugrott meg, az elhárításukra fordított idő pedig 70 százalékkal nőtt, ami rávilágított az MI-alapú rendszer hiányosságaira.
Már áprilisban egy belső bejegyzés figyelmeztetett arra, hogy a megfelelő felügyelet nélkül működő MI-ágensek olyan nagyszabású, felforgató beavatkozásokat hajtanak végre, amelyeket egy ember valószínűleg nem tenne meg. Júniusban a probléma a külvilág számára is láthatóvá vált, amikor hackerek a Meta MI-alapú ügyfélszolgálati botján keresztül szereztek hozzáférést ismert Instagram-fiókokhoz, köztük a Fehér Ház korábbi, inaktív profiljához. Ez az eset komolyan rávilágított az MI-rendszerek biztonsági réseire és a potenciális kockázatokra.
Az átszervezés részeként a hagyományos mérnöki és tervezői pozíciókat egységesen "builder" (építő) elnevezésre cserélték volna, a csapatok pedig két-három fős, MI-eszközökkel dolgozó podokban működtek volna négyhetes sprintciklusokban. Júniusra legalább tizenegy Meta-részleg állt át erre a modellre, azonban a struktúra komoly fennakadásokat okozott. Egy pod vezetésére kijelölt dolgozó például belső fórumon jelezte, hogy nem kapott vezetői képzést, és nem fér hozzá a szükséges vezetői eszközökhöz sem, ami a rendszer működésképtelenségét jelezte.
A dolgozói ellenállást tovább fokozta, hogy a Meta nyomkövető szoftvert kívánt telepíteni az amerikai alkalmazottak eszközeire. Ez a szoftver rögzítette volna a billentyűleütéseket és egérmozgásokat az MI-ágensek betanításához, ami miatt az alkalmazottak attól tartottak, hogy saját utódjaikat képzik ki. A belső fórumokon felerősödött a kritika, és a szakszervezeti szerveződés is megindult, miközben a félévente végzett felmérésben a dolgozói elégedettség 74-ről 55 százalékra zuhant, jelezve a morál romlását.
Mark Zuckerberg a májusi elbocsátások után közölte, hogy idén nem számít újabb vállalati szintű leépítésre, és elismerte, hogy a dolgozóknak nagyobb stabilitásra van szükségük. A Meta felfüggesztette a nyomkövető programot, és lehetővé tette, hogy egyes alkalmazottak visszatérjenek korábbi csapatukba, ezzel próbálva enyhíteni a feszültséget. Ez a lépés a vállalat részéről a dolgozói aggodalmakra való reagálást és a korábbi tervek felülvizsgálatát mutatta.
Júliusban Zuckerberg azt is elismerte, hogy az MI-ágensek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ami megerősítette a technológia korlátaival kapcsolatos aggodalmakat. Miközben a vállalat idén legalább 130 milliárd dollárt tervez MI-chipekre és infrastruktúrára költeni, a befektetői nyomás egyre nő, hogy ezek a kiadások végre mérhető eredményeket hozzanak. A Meta esete rávilágít a fejlett mesterséges intelligencia alapvető üzleti működésbe való integrálásának összetettségére és kihívásaira, különösen, ha az jelentős munkaerő-átalakítással jár.
Ez az eset azt mutatja, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem elegendő; az emberi tényezők, az operatív felkészültség és az etikai megfontolások kulcsszerepet játszanak az ilyen átalakulások sikerében. A vállalat tapasztalata figyelmeztető példaként szolgál az ambiciózus MI-bevezetésekre vonatkozóan, amelyek nem rendelkeznek megfelelő előkészítéssel és a munkavállalók támogatásával. A jövőben a Meta valószínűleg óvatosabban közelíti meg az MI-alapú munkaerő-átalakításokat, figyelembe véve a kudarcba fulladt projekt tanulságait.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása