Az európai fogyasztók megtakarítási szokásai jelentősen megváltoztak, egyre nagyobb arányban választva a befektetési termékeket a hagyományos bankbetétek helyett. Ez a tendencia az ING elemzői szerint hosszú távon élénkítheti a belső keresletet és a gazdasági növekedést.
Az ING közgazdászai, Marieke Blom és Amrita Naik Nimbalkar, figyelemre méltó elmozdulást azonosítottak az európaiak megtakarítási preferenciáiban. Megfigyelésük szerint 2024 óta érezhetően átalakult a megtakarítások szerkezete, annak ellenére, hogy az európai lakosság továbbra is jelentősen többet tesz félre, mint az amerikaiak.
A tranzakciós adatok elemzése azt mutatja, hogy a pandémia utáni időszakban, amikor a fogyasztás visszafogottabbá vált, a lakossági megtakarítások egyre nagyobb hányada kezdett áramlani a klasszikus bankbetétekből olyan befektetési termékekbe, mint például a befektetési alapok. Ez a folyamat egyértelműen jelzi a befektetési hajlandóság növekedését a kontinensen.
Jelenleg az eurózóna háztartásai még fékezik a gazdasági növekedést, mivel a megtakarítások jelentős része továbbra is alacsony hozamú formákban parkol. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke korábban már kritikát fogalmazott meg ezen a téren, rámutatva, hogy az európai lakosság túlzottan az alacsony kockázatú megtakarításokat részesíti előnyben az amerikaiakhoz képest.
Ez a preferencia hozzájárul ahhoz, hogy az európai háztartások kevésbé vagyonosak, mint amilyenek potenciálisan lehetnének, ha nagyobb arányban fektetnének be. Az Európai Unió is felismerte ezt a problémát, és egy integráltabb tőkepiac kialakítására törekszik. Ennek célja, hogy akár 10 ezer milliárd eurónyi vagyont tereljen a magasabb hozamú befektetések felé, ezzel erősítve a gazdaságot.
A tőkepiaci mozgások további lendületet kaphatnak olyan nemzeti kezdeményezések révén is, mint a német nyugdíjreform. Ez a reform tőkepiaci elemeket épít be az állami nyugdíjrendszerbe, ösztönözve ezzel a befektetéseket és a hosszú távú megtakarításokat.
Amennyiben az európaiak a jövőben is nagyobb arányban választják a befektetési termékeket, az jelentősen csökkentheti az elővigyázatossági megtakarítások iránti igényt. A háztartások kevésbé éreznék szükségét annak, hogy jövedelmük jelentős részét pusztán a biztonság kedvéért tartalékolják, ami felszabadítana tőkét a fogyasztásra és a beruházásokra.
Ez a változás tartósan élénkíthetné a belső keresletet, ami alapvető fontosságú a gazdasági növekedés szempontjából. A befektetések felé történő elmozdulás révén a lakosság vagyona is növekedhet, ami tovább erősítheti a fogyasztói bizalmat és a költési hajlandóságot.
A magasabb hozamú befektetésekbe áramló pénz nemcsak a háztartások vagyonát gyarapíthatja, hanem a vállalatok számára is több forrást biztosíthat a fejlesztésekhez és innovációkhoz, ezzel hozzájárulva a gazdaság szélesebb körű fellendüléséhez.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a megtakarítási fordulat még korántsem ért véget, és a folyamat számos kihívással néz szembe. Az adatok szerint 2026 első negyedévében az európaiak minden 100 eurónyi rendelkezésre álló jövedelmükből mindössze 85,74 eurót költöttek árukra és szolgáltatásokra.
Ez az arány alacsonyabb, mint a járvány előtti 87,50 euró, ami arra utal, hogy a fogyasztói magatartás még nem tért vissza a korábbi szintre. Az ING számításai szerint a bruttó hazai termék 1 százalékkal lenne magasabb, ha a fogyasztás visszatérne a pandémia előtti szintre.
Sőt, ha az európaiak akkora arányban költenének a jövedelmükből, mint az amerikaiak, a GDP akár 2 százalékkal is növekedhetne. A szakértők összegzése szerint Európának továbbra is komoly fogyasztási problémákkal kell szembenéznie, és a befektetések felé történő elmozdulás kulcsfontosságú lehet ezen kihívások kezelésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása