Megkezdte tevékenységét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), melynek elnöke, Unger Anna, már az első munkanapján fontos lépéseket tett. Unger Anna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetőjétől egy olyan listát kért be, amely azokat a vállalatokat tartalmazza, amelyek nettó éves árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik. Ezeknél a cégeknél a hatóságnak hivatalból vizsgálatot kell indítania.
A Hivatal működésének indulása és elhelyezése
Az RTL Híradó értesülései szerint Unger Anna az első munkanapját otthonról, valamint korábbi munkahelyéről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE) végezte. Az NVVH végleges székhelye a Kúria jelenlegi, Markó utcai épületében lesz, azonban a beköltözésre csak 2027 tavaszán kerülhet sor. Addig is egy átmeneti budapesti irodában végzik a munkát.
Költségvetés és személyi állomány
A kormányzat közel 2,5 milliárd forintot biztosított a szervezet felállítására és működtetésére. Ezt az összeget a korábban megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivataltól csoportosították át. Ebből a keretből fedezik a hivatal dolgozóinak fizetését is.
Unger Anna elnökként havonta bruttó több mint 5 millió forintot keres, míg az elnökhelyettesek bruttó 3,9 millió forint feletti illetményt vihetnek haza.
Az NVVH tervek szerint 150 fős létszámmal fog működni. A toborzás már megkezdődött, és egy tucatnyi ügyész és nyomozó már elfogadta az állásajánlatot. A hivatal dolgozóinak mintegy fele a nyomozati munkáért felelős elnökhelyettes, Tasnády Katalin irányítása alá tartozik majd, aki eddig az egyedüliként kinevezett elnökhelyettes.
Potenciális kihívások és jövőbeli tervek
Az új hatóság felállítása jelentős munkaerő-elszívó hatással járhat. Magyar Péter elismerte, hogy az NVVH elindítása munkaerőhiányt idézhet elő a már amúgy is leterhelt rendőrségen, ügyészségen és bíróságokon. Hozzátette azonban, hogy ezt a problémát átszervezésekkel és további erőforrások bevonásával fogják kezelni.
Unger Anna egy interjúban kifejtette, hogy a hivatal feladata egy olyan demokratikus „immunrendszer” kialakítása, amely megakadályozza a korrupció és a közpénzszórás megismétlődését. Kiemelte, hogy nemcsak a visszaéléseket, hanem az azokhoz asszisztáló szereplők felelősségét is fel kell tárni. Bár a nemzetközi tapasztalatok szerint a vagyonvisszaszerzés aránya jellemzően 10-20 százalék, Unger szerint reálisan magasabb eredmény is elérhető lehet, ha nem csak klasszikus büntetőeljárásokban gondolkodnak.
A hivatal egyedi stratégiákat dolgozhat ki az érintettekkel való megállapodásokra, és már most is vannak példák arra, hogy közvagyont eltulajdonító szereplők visszaadnak pénzeket. Unger Anna hangsúlyozta, hogy a vádalkuk esetében a magyar jog már most is tartalmazza a szükséges szabályokat, de az NVVH-n belül még ki kell alakítani a közös stratégiát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása