{ "cim": "Brüsszel öt kulcsfontosságú reformot vár Magyarországtól", "bevezeto": "Az Európai Bizottság a 2026-os jogállamisági jelentésében öt konkrét területen fogalmazott meg elvárásokat Magyarországgal szemben. Brüsszel elismeri az új kormány reformlendületét, de mérhető eredményeket és új jogszabályokat sürget.", "cikk_html": "Az Európai Bizottság a 2026-os jogállamisági jelentésében öt kulcsfontosságú területen fogalmazott meg elvárásokat Magyarországgal szemben.
A pénteken bemutatott dokumentum elismeri az új magyar kormány intenzív reformtörekvéseit, amelyek a jogállamiság helyreállítását célozzák. Ugyanakkor Brüsszel hangsúlyozza, hogy ezen intézkedések gyakorlati hatása még nem mérhető, és a munka nem fejeződhet be csupán jogszabályi szinten; konkrét, mérhető eredményeket várnak.Mi történt?A jelentést Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke, valamint Michael McGrath demokráciáért és jogállamiságért felelős biztos mutatta be.
Az értékelés széles körű adatgyűjtésre épül, figyelembe véve az áprilisi választásokat követő politikai és intézményi változásokat. A Bizottság elismeri a reformlendületet, de figyelmeztet, hogy az új szabályok tényleges hatásának megítéléséhez időre van szükség.Az első ajánlás az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztási rendszerének átláthatóságára vonatkozik.
A Bizottság megállapítása szerint ezen a területen nem történt érdemi előrelépés, mivel a korábbi kormány kizárólag a Kúriánál próbálta orvosolni a hiányosságokat. Brüsszel ezért azt kéri Magyarországtól, hogy az európai normák figyelembevételével tegye átláthatóbbá az ügyek kiosztását a törvényszékeken és a járásbíróságokon is.
Ennek fontosságát aláhúzza, hogy az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának felmérése szerint a magyar bírák 30 százaléka számolt be szabálytalan ügyelosztásról az elmúlt három évben. Pozitívumként említi a jelentés az Országos Bírói Tanács fellépését a nyomás alá került bírák védelmében, valamint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiválasztásában a bírói kar szerepét erősítő változásokat.A második javaslat az igazságügyben dolgozók fizetését érinti.
Bár a bírák, ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi alkalmazottak béralapja 15 százalékkal emelkedett, a Bizottság szerint továbbra sincs olyan kiszámítható rendszer, amely hosszabb távon biztosítaná a javadalmazások megfelelő szintjét. Brüsszel ezért egy európai normákra épülő, strukturált bérrendezési mechanizmus kialakítását javasolja.
Ennek célja nem egy egyszeri fizetésemelés, hanem egy olyan tartós szabályozás, amely megőrzi a jövedelmek értékét, csökkenti a munkaerőhiányt, és mérsékli a bérek politikai vagy költségvetési alkuk tárgyává válásának kockázatát.A harmadik ajánlás a lobbitevékenység és az úgynevezett „forgóajtó-jelenség” átfogó szabályozását sürgeti. Miközben a vagyonnyilatkozati rendszer javításáról szóló korábbi ajánlás maradéktalanul végrehajtottnak tekinthető, a döntéshozók és az érdekérvényesítő szereplők kapcsolatának átláthatósága terén egyelőre nem lát előrelépést a Bizottság.
A jelentés szerint továbbra sincsenek kellően szigorú szabályok arra, hogy a vezető tisztségviselők milyen feltételekkel válthatnak pozíciót a végrehajtó hatalom, a törvényhozás, a felügyeleti intézmények és a magánszektor között. A Bizottság ezért várakozási időszakokat, érdemi összeférhetetlenségi ellenőrzést és a lobbikapcsolatok átláthatóbb nyilvántartását megalap
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása