Békés úton zárultak le azok a nemzetközi jogi eljárások, amelyeket magyar országgyűlési képviselők indítottak a magyar állam ellen korábbi tiszteletdíj-megvonások miatt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jóváhagyta a felek közötti egyezséget, melynek értelmében Magyarország visszafizeti a korábban levont összegeket az érintett politikusoknak. Ez a lépés a további perköltségek elkerülését szolgálja, és Forsthoffer Ágnes házelnök Facebook-bejegyzéséből derült ki a nyilvánosság számára.
A strasbourgi bíróság döntése értelmében hivatalosan is lezárult Tordai Bence és Jakab Péter ügye, akik a korábbi fegyelmi intézkedések miatt fordultak az EJEB-hez. Forsthoffer Ágnes a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés már június 29-i ülésén kezdeményezte a folyamatban lévő perek mielőbbi békés lezárását. Ezt a döntést az EJEB korábbi joggyakorlata is indokolta, mivel a testület hasonló esetekben rendszeresen a felperes képviselők javára ítélt, ami előrevetítette a magyar állam számára a kedvezőtlen kimenetelt további pereskedés esetén.
A vitatott büntetéseket még Kövér László házelnök szabta ki fegyelmi jogkörében 2021-ben. Ezek az intézkedések jelentős anyagi terhet róttak az érintett képviselőkre. Tordai Bencétől például több mint 8,2 millió forintot vontak le. A büntetés oka az volt, hogy mobiltelefonjával videózta és kérdésekkel követte Varga Mihály pénzügyminisztert a Parlament épületében, ami a házszabály megsértésének minősült. Jakab Péter esetében a bírság még magasabb volt, csaknem 9,7 millió forintot tett ki. Az ő büntetését az váltotta ki, hogy egy parlamenti felszólalásában a "ficsúrok" kifejezést használta a kormánypárti képviselőkre, amiért szintén fegyelmi eljárás indult ellene.
Forsthoffer Ágnes házelnök hangsúlyozta a képviselők anyagi függetlenségének alapvető fontosságát. Rámutatott, hogy ez az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy a parlamenti munka külső befolyástól és kiszolgáltatottságtól mentesen végezhető legyen. A házelnök álláspontja szerint a korábbi szankciók mértéke rendkívül túlzó volt, és már közvetlenül veszélyeztette az érintett képviselők megélhetését, ami akadályozta őket mandátumuk megfelelő ellátásában.
A házelnök meggyőződése, hogy a két kiemelt ügy lezárásával véget ér az az időszak, amikor az Országgyűlés ilyen drasztikus pénzügyi eszközöket alkalmazott a képviselők elhallgattatására. Ez a megegyezés egy új fejezetet nyithat a parlamenti fegyelmi gyakorlatban. A jövőre nézve jelentős változások várhatók, mivel tervezik az Országgyűlésről szóló törvény módosítását. A jelenlegi szabályozás ugyanis olyan rendkívül magas minimális levonási összegeket határoz meg, amelyek nemzetközi szinten, különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt védhetetlennek bizonyultak. A jogszabályi keretek felülvizsgálatával a cél az, hogy a jövőben az ehhez hasonló, aránytalan büntetések már ne fordulhassanak elő, és a fegyelmi intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi jogi normákkal és az alapvető emberi jogokkal.
Az egyezség tehát nem csupán a konkrét esetek lezárását jelenti, hanem egyúttal iránymutatásul szolgálhat a jövőbeli parlamenti fegyelmi eljárások és szankciók kialakításában is. A cél egy olyan rendszer megteremtése, amely biztosítja a képviselők szabad véleménynyilvánítását és munkavégzését, miközben fenntartja a parlamenti rendet és méltóságot, de elkerüli az aránytalan és megélhetést veszélyeztető büntetéseket. Az EJEB jóváhagyása megerősíti, hogy a magyar állam a nemzetközi jogi kötelezettségeinek megfelelően járt el a vita rendezése során.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása