Medicane fenyegetés a Földközi-tengeren: Egy ritka jelenség kialakulása
A Földközi-tenger északi részén, Líbia és Málta délkeleti partjai között egyre mélyülő ciklon tartja izgalomban a meteorológusokat. A HungaroMet Zrt. előrejelzései szerint jelentős esély van arra, hogy ez a légköri képződmény úgynevezett medicane-né, azaz mediterrán trópusi ciklonná fejlődjön. Ez a jelenség, bár nem olyan gyakori, mint az Atlanti-óceánon kialakuló hurrikánok, hasonló pusztító erővel bírhat, intenzív esőzéseket és erős szeleket okozva az érintett területeken.
A medicane kialakulásához elengedhetetlen a meleg tengerfelszín, amely elegendő energiát biztosít a ciklon megerősödéséhez. Jelenleg a térségben a tenger hőmérséklete 3-4 Celsius-fokkal melegebb az átlagosnál, ami ideális feltételeket teremt a viharrendszer intenzifikálódásához. A szakértők szerint a jövő hét elejére kis esély van arra, hogy a ciklon középpontjában meleg mag alakuljon ki, ami a medicane-képződés kulcsfontosságú eleme. Amennyiben ez bekövetkezik, a térség lakosságának fel kell készülnie a rendkívüli időjárási eseményekre.
Az előrejelzések szerint a ciklon várhatóan Kréta felé mozdul el, és jelentős mennyiségű csapadékot hozhat magával több területre. Bár a pontos útvonal és intenzitás még változhat, a potenciális veszélyre való felkészülés már most elengedhetetlen. A mediterrán térségben a medicane-k viszonylag ritkák, de amikor megjelennek, komoly károkat okozhatnak, különösen az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban.
Rekord alacsony hurrikánaktivitás az Atlanti-óceánon: Az El Niño hatása
Ezzel szemben, az Atlanti-óceánon az idei hurrikánszezon példátlanul inaktívnak bizonyul. A műholdas megfigyelések 1966-os kezdete óta nem fordult elő, hogy szeptember 14-ig egyetlen hurrikán sem alakult volna ki az Atlanti-óceán teljes térségében. Ez a rendkívüli csend éles kontrasztban áll a Földközi-tengeren kialakuló potenciális medicane fenyegetéssel, és felhívja a figyelmet a globális éghajlati rendszerek összetettségére és kölcsönhatásaira.
Ennek az inaktivitásnak a fő oka az idei évben rendkívül erős El Niño jelenség. Az El Niño, amely a Csendes-óceán egyenlítői övezetének felszíni vizeinek felmelegedését jelenti, globális időjárási mintázatokat befolyásol. Az Atlanti-óceán térségében az El Niño erős nyugati irányú áramlatokat (vertikális szélnyírás) okoz a magasabb légrétegekben. Ez a szélnyírás megakadályozza az erősebb trópusi viharok és hurrikánok kialakulását, mivel szétszakítja a fejlődő viharrendszerek vertikális szerkezetét, megakadályozva azok szerveződését és intenzifikálódását.
A vertikális szélnyírás hatására a meleg, nedves levegő nem tud hatékonyan felemelkedni és kondenzálódni, ami elengedhetetlen a hurrikánok "üzemanyagához". Így, bár a tengerfelszín hőmérséklete az Atlanti-óceán egyes részein is magas lehet, az El Niño által generált felső légköri viszonyok gátolják a pusztító viharok kialakulását. Ez a kettős jelenség – a Földközi-tengeren potenciálisan kialakuló medicane és az Atlanti-óceánon tapasztalható rekord alacsony hurrikánaktivitás – rávilágít arra, hogy az éghajlati rendszerek regionálisan eltérő módon reagálhatnak a globális tényezőkre, mint például az El Niño.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása