Gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnökét hivatali visszaélés gyanúja miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ügyben összesen hét személynél tartott házkutatást, valamint mobil eszközeikről adatokat mentett le. Az eljárás a jegybank jelenlegi vezetésének feljelentése alapján indult, és a gyanúsítottak szerepének teljeskörű tisztázása érdekében folytatódik.
Az NNI nyomozói a közelmúltban hét személyt hallgattak ki gyanúsítottként abban az ügyben, amely a Magyar Nemzeti Bank új vezetése által tett feljelentésre indult. A kihallgatottak között szerepel Matolcsy György, az MNB korábbi elnöke is, akit hivatali visszaélés gyanújával vádolnak. A rendőrségi tájékoztatás szerint a nyomozók minden érintettnél házkutatást végeztek, és mobil eszközeikről releváns adatokat rögzítettek.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlése alapján a tavasszal megindult nyomozás során az NNI jelentős mennyiségű dokumentumot szerzett be mind a Magyar Nemzeti Banktól, mind az Erste Banktól. Az ügyben folyó vizsgálat célja a gyanúsítottak pontos szerepének és felelősségének tisztázása, amelynek érdekében a hatóságok továbbra is gyűjtik az információkat.
Az eljárás alapját Simor András, szintén korábbi jegybankelnök tavasszal tett nyilatkozatai képezik, aki 2023 decemberében állítólagos nyomásgyakorlásról számolt be. Simor állítása szerint az MNB nyomást gyakorolt rá az Erste Group felügyelőbizottságában betöltött tisztsége miatt. A volt jegybankelnök az ATV-ben elmondta, hogy Kandrács Csaba, az MNB akkori pénzügyi felügyeletért felelős alelnöke egy zárt helyiségben közölte Jelasity Radovánnal, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatójával, hogy amíg Simor tagja a bécsi testületnek, addig a felügyelet szigorúan fog fellépni a magyar bankkal szemben.
Simor András ezt az esetet zsarolásnak minősítette, és a Büntető Törvénykönyv alapján hivatali visszaélésnek tartotta, amely akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az ügyben a jelenlegi MNB elnök, Varga Mihály vezetése alatt álló intézmény tett feljelentést ismeretlen tettes ellen május 4-én. Matolcsy György egy kedden közzétett YouTube-videóban reagált a 2023-as eseményekre, bár konkrétan nem nevezte meg az érintetteket.
Matolcsy György a videóban határozottan cáfolta, hogy részt vett volna a szóban forgó megbeszélésen, vagy bárkit is utasított volna hasonló cselekedetre. Kiemelte, hogy szerinte tisztázni kellene, ki mit tud az állítólagos találkozóról, és hogy egyáltalán sor került-e rá. A volt jegybankelnök azt is hangsúlyozta, hogy az Erste Bank korábban nem tett feljelentést az ügyben, annak ellenére, hogy szakmai viták rendszeresen előfordultak a felek között.
Matolcsy állítása szerint a felügyeleti eljárások mindig előre rögzített rend szerint zajlottak az MNB-ben. Kijelentette, hogy vezetése alatt elképzelhetetlen és lehetetlen lett volna, hogy a jegybank bármelyik vezetője bárkit is megfenyegessen, mert az intézmény működési rendje ezt kizárta. Ugyanakkor elismerte, hogy a jegybank jelenlegi elnöke érvényes feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyben, ami a hivatalos eljárás alapját képezi.
A volt jegybankelnök a videóban egy további javaslatot is megfogalmazott. Szerinte az MNB-botrányt vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságnak nemcsak a jelenlegi ügyet, hanem a 2013 előtti és a 2025 utáni jegybanki működést is alaposan vizsgálnia kellene. Azt azonban nem részletezte, hogy miért tartja ezt a szélesebb körű vizsgálatot szükségesnek, és milyen konkrét okok indokolnák a megjelölt időszakok bevonását.
Az ügy vizsgálata tovább folytatódik, és a hatóságok célja a gyanúsítottak szerepének teljes körű tisztázása. A hivatali visszaélés gyanúja komoly jogi következményekkel járhat, amennyiben a vádak beigazolódnak. A nyomozás lezárásáig és a bírósági döntésig az érintettek ártatlanságának vélelme érvényesül.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása