Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke közleményben tudatta, hogy nem fogadja el a gyanúsítását az úgynevezett Erste-ügyben, és panasszal élt ellene az ügyészségen. A volt jegybankelnököt 2026. szeptember 22-én hallgatták ki gyanúsítottként egy, a jegybank 2023 és 2024 közötti felügyeleti eljárásaival összefüggő ügyben. Matolcsy hangsúlyozta, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően jár el, de álláspontját védője útján, a hivatalos eljárás keretében fejti ki, a nyilvánosság előtt nem nyilatkozik.
Matolcsy György védője szeptember 28-án írásban indokolta meg az ügyészségnek a gyanúsítással szembeni panaszt, kérve annak vizsgálatát, hogy a gyanúsítás a közléskor rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott volt-e. A volt MNB elnök kiemelte az ártatlanság vélelmét, miszerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét bírósági határozat nem állapítja meg, és a bizonyítás a hatóság feladata. Hozzátette, hogy eljárási kötelezettségeinek eleget tesz.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói Matolcsy Györgyön kívül további hat személyt hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben, akik szintén szabadlábon védekezhetnek. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) korábbi közleménye is kizárólag gyanúsítotti kihallgatásokat említett, előállításra nem került sor. Az érintettek idézésre jelentek meg az NNI-nél.
A hivatali visszaélés gyanúja akkor merült fel Matolcsy György és a további hat személy ellen szeptember közepén, miután Simor András, a jegybank korábbi elnöke egy áprilisi televíziós interjúban nyilatkozott az esetről. Simor állítása szerint a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletért felelős volt alelnöke 2023-ban nyomást gyakorolt az Erste Bankra. Ennek célja az volt, hogy Simort távolítsák el az Erste Group bécsi felügyelőbizottságából.
Simor András részletesen beszámolt arról, hogy 2023 decemberében az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt behívták az MNB központjába. Egy ablaktalan szobában az egyik alelnök állítólag közölte vele, hogy amíg Simor tagja a bécsi felügyelőbizottságnak, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a magyar leánybankkal szemben. Simor végül néhány héttel később lemondott pozíciójáról, de állítása szerint azért nem tett feljelentést, mert nem látta bizonyíthatónak az esetet.
Az MNB jelenlegi vezetése azonban Simor áprilisi interjúja után vizsgálatot indított az ügyben, majd ezt követően feljelentést tett. Matolcsy György egy videóban reagált Simor állításaira, „hamis mesének” nevezve az esetet, amely szerinte „tényszerűen nem állja meg a helyét”. Kijelentette, hogy ha volt is ilyen találkozó, arról nem volt tudomása, így utasítást sem adhatott fenyegetésre.
Matolcsy szerint az intézmény működési rendje alapján is elképzelhetetlen, hogy a pénzügyi felügyeletért felelős korábbi alelnök bárkire nyomást gyakorolt volna. Érvei között szerepelt az is, hogy maguk az Erste vezetői sem tettek feljelentést az ügyben. Hozzátette, hogy a bírálatokra mindig nyilvános közleményekkel, szakmai cikkekkel válaszoltak korábban.
Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy egy volt jegybankelnököt gyanúsítanak hivatali visszaéléssel, ami súlyos vád egy ilyen magas rangú pénzügyi vezetővel szemben. Az MNB felügyeleti tevékenységének integritását és függetlenségét érintő kérdéseket vet fel, ha bebizonyosodik, hogy nyomásgyakorlás történt egy banki vezető eltávolítása érdekében. Az eset rávilágít a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti viszony érzékenységére és a felügyeleti eszközök jogszerű alkalmazásának fontosságára.
A gyanúsítás és az arra adott reakciók, különösen Matolcsy György részéről, a jogállamiság alapelveit, mint az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot hangsúlyozzák. A folyamatban lévő nyomozás és az esetleges bírósági eljárás eredménye precedenst teremthet a jövőbeni hasonló ügyek kezelésében, és befolyásolhatja a közbizalmat a pénzügyi intézmények iránt. Az ügy politikai felhangjai is érzékelhetők, tekintettel Simor András választás utáni nyilatkozatára és Jelasity Radován korábbi megjegyzéseire.
Az Erste Bank magyar leányvállalata még áprilisban jelezte a Telexnek, hogy „az Erste az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, eseteként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak”. A bank hozzátette, hogy amennyiben konkrét ügyben vizsgálat indul, teljes mértékben rendelkezésre áll. Ez a nyilatkozat azt sugallja, hogy a bank érzékelt bizonyos nyomásgyakorlást, de a feljelentést nem tette meg.
Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója egy podcastban korábban arról beszélt, hogy megkönnyebbült a választás eredményétől, és másnap még kokárdát is kitűzött. Bár ez a megjegyzés közvetlenül nem kapcsolódik a konkrét nyomásgyakorlási esethez, utalhat a bankvezetés politikai környezettel kapcsolatos érzéseire és a stabilitás iránti igényére. Az ügy további fejleményei, beleértve az ügyészségi vizsgálat eredményét és az esetleges vádemelést, meghatározóak lesznek a szereplők jogi helyzete szempontjából. A folyamatban lévő eljárás várhatóan hosszú távon is befolyásolja majd a jegybank és a pénzügyi szektor közötti viszonyt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása