A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság jelentős lépést tett az ügy tisztázása érdekében. A testület, amelynek feladata a jegybanki működés esetleges szabálytalanságainak feltárása, egyhangúlag megszavazta Matolcsy György korábbi MNB elnök meghallgatását. Emellett Varga Mihály, aki korábban nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként tevékenykedett, szintén megjelenik a bizottság előtt egy többségi döntés értelmében.
A Matolcsy György és Varga Mihály meghallgatásáról szóló döntés a bizottság csütörtöki ülésén született meg. Matolcsy meghallgatását a tagok egyhangúlag támogatták, míg Varga Mihály esetében öt igen szavazat, nulla nem és egy tartózkodás mellett született meg a határozat. Csőszi Attila, a Tisza Párt képviselője és a vizsgálóbizottság elnöke megerősítette, hogy a döntések alapján megidézi a két érintettet, és kötelezővé teszi számukra a megjelenést, valamint a szóbeli nyilatkozattételt.
A bizottság következő ülését várhatóan három-négy hét múlva tartja, ahol Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt több körben is meghallgatják majd. Matolcsy 2013 és 2025 között állt az MNB élén, míg Varga Mihály 2013 és 2018 között nemzetgazdasági miniszterként, majd 2018-tól 2024-ig pénzügyminiszterként tevékenykedett, mielőtt 2025-ben Matolcsy utódja lett a jegybank elnöki székében. A meghallgatások célja az MNB működésével kapcsolatos kérdések tisztázása.
A vizsgálóbizottság felállítása és működése szorosan kapcsolódik az Országgyűlés júniusi döntéséhez, amely szigorította a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit. A Tisza Párt javaslatára elfogadott módosítások értelmében jelentős szankciókkal sújtható az, aki nem működik együtt a bizottság munkájával. Az első mulasztás esetén százezer forintos bírság szabható ki, a második alkalommal már egymillió forintra emelkedik a büntetés összege.
Harmadik alkalommal is egymillió forint a bírság, de ekkor a bizottság elnöke már rendőrségi elővezetését is elrendelheti az együttműködésre kötelezett személynek. Lehetőség van igazolási kérelem benyújtására is önhibán kívüli mulasztás esetén, melyről a bizottság elnöke dönt, elutasítás esetén pedig a Kúriánál van jogorvoslati lehetőség. A jogszabályi változások nemcsak a megjelenést, hanem az igazmondást is kötelezővé teszik a bizottság előtt.
A büntető törvénykönyv módosítása értelmében vétséget követ el, aki alapos indok nélkül nem tesz eleget kötelezettségének, vagy nem alkalmas módon nyilatkozik, ezzel akadályozva a bizottság munkáját, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Súlyosabb büntetés, akár három évig terjedő szabadságvesztés jár, ha a valótlan adatszolgáltatás bűncselekmény elősegítésére vagy leplezésére irányul. A bizottság tagjai kizárólag országgyűlési képviselők lehetnek, és paritásos alapon, azaz azonos számú kormánypárti és ellenzéki delegálttal működnek.
A bizottság munkája kulcsfontosságú, mivel célja az MNB működésével kapcsolatos politikai szálak felgöngyölítése, nem pedig a nyomozóhatóságok szerepének átvétele. Csőszi Attila elnök korábban hangsúlyozta, hogy a vizsgálat fókuszában a jegybank és alapítványai körüli ügyek politikai felelősei, főszereplői és haszonélvezői állnak. A testület nem tervez együttműködést az ügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával, amelyek már két nyomozást is indítottak az MNB-ügyben.
A bizottság feladatai közé tartozik annak feltárása, hogyan tűnt el az MNB alapítványába került 266 milliárd forint, valamint a kecskeméti egyetemi alapítványtól kapott 127 milliárd forint. Vizsgálják továbbá az ingatlanügyleteket, a székházfelújításokat és a jelentős befektetéseket, mint például a lengyel GTC és a svájci Ultima részvényeinek megvásárlását. A cél a felelősség tisztázása és a közpénzek sorsának felderítése.
A bizottság már meghallgatta Bánki Eriket és Kósa Lajost is, akiknek a forrás szerint kulcsszerepük volt a közpénzek alapítványokba való kiszervezésében és az azt övező kommunikációban. Emlékezetes, hogy ők nyújtottak be törvényjavaslatot az adatigénylések korlátozására a jegybanki alapítványok költéseivel kapcsolatban, amelyet az Alkotmánybíróság végül megsemmisített. A bizottság ígérete szerint a jövőben Matolcsy Ádámot is meghallgatják.
A vizsgálóbizottság széleskörű jogkörökkel rendelkezik, melyek magukban foglalják iratok bekérését, szakértők meghallgatását és az érintettek beidézését. Az új szabályok értelmében a megjelenés elmulasztása pénzbírsággal, végső esetben pedig rendőri elővezetéssel járhat. Ez a szigorítás biztosítja a bizottság hatékony működését és az információk megszerzését.
A testületnek 2026. december 31-ig kell elkészítenie részletes jelentését az MNB-ügyben feltárt tényekről és következtetésekről. Az ügyet korábban a sajtó több cikkben és egy filmben is részletesen feldolgozta, bemutatva, hogyan kerülhetett több százmilliárd forint közpénz magánkézbe és hogyan veszett el. A mostani parlamenti vizsgálat célja, hogy a politikai felelősség kérdéseire is választ adjon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása