A HungaroMet Nonprofit Zrt. által közzétett tavaszi jelentés részletes képet fest a 2026. májusi időjárásról Magyarországon, rávilágítva arra, hogy az év ötödik hónapja az átlagosnál melegebb és szárazabb volt. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó, tekintettel a korábbi, rendkívül száraz áprilisra, amely után a mezőgazdaság és a természet is várta a megváltó esőket. Sajnos, a május sem hozott elegendő csapadékot az ország nagy részén, miközben a hőmérséklet emelkedése tovább fokozta a vízhiányt.
Országos átlagban a májusi középhőmérséklet 16,8 Celsius-fokot ért el. Ez az érték 0,7 fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti időszak 16,1 fokos harmincéves átlagát. Ez a kismértékű, de folyamatos emelkedés illeszkedik a globális klímaváltozási trendekbe, és felhívja a figyelmet az egyre gyakoribbá váló melegedő időszakokra. A hőmérsékleti adatok alapján elmondható, hogy az ország döntő részén a meleg, kora nyárias időjárás dominált az utolsó tavaszi hónapban is.
A hőmérsékleti viszonyok területileg jelentős eltéréseket mutattak. Az Alföldön sokfelé a havi átlag meghaladta a 17 fokot, sőt, a Tiszántúl és a Duna-Tisza közének déli felén, például Szeged és Kecskemét tágabb környezetében, nem egy helyen 17,6 és 18,0 Celsius-fok közötti értékeket is mértek. Ezzel szemben a Dunántúlon a középhőmérséklet többnyire 16 és 17 fok között alakult. Hűvösebb, 16 fok alatti átlagértékeket elsősorban az Északi-középhegység magasabban fekvő tájain, a fagyzugos völgyekben, valamint a Bakonyban és az Alpokalja nyugati szélén regisztráltak, ahol a havi átlag akár 15,7 Celsius-fokra is süllyedt. A legalacsonyabb havi középhőmérsékletet a Mátra/Bükk régiójában mérték, ahol a csúcsokon és a zárt völgyekben 11,6 és 13,4 Celsius-fokos lokális minimumok is előfordultak.
A csapadékhelyzet még drámaibb képet mutatott. A rendkívül száraz április után májusban sem érkezett elegendő eső, és a havi csapadékmennyiség országos átlagban továbbra is elmaradt a megszokottól. Az országos átlagos csapadékmennyiség 52,8 milliméter volt, ami mintegy 18 százalékkal kevesebb az 1991-2020 közötti időszak 64,5 milliméteres átlagánál. Ez a hiány jelentős problémákat okozhat a mezőgazdaságban és a vízellátásban, különösen azokon a területeken, ahol a szárazság tartósnak bizonyul.
A csapadék eloszlása rendkívül egyenetlen volt az országban, szinte kettészakítva azt. Míg az ország legnagyobb részén 40 és 60 milliméter közötti havi csapadékösszeget mértek, addig az Alföld északi térségeiben több helyen a 30 millimétert sem érte el a lehullott eső mennyisége. Az Alföld és az északkeleti régió egyértelműen aszályos arcát mutatta, ahol a magas középhőmérséklethez kritikusan kevés csapadék társult, tovább súlyosbítva a tavaszi szárazságot.
Ezzel szemben az ország nyugati és délnyugati részein jóval több eső esett. A legcsapadékosabb területek közé tartozott az Őrség és a Mecsek térsége, ahol helyenként a 100 millimétert is meghaladta a havi csapadékösszeg. A Délnyugat-Dunántúlt az átlagosnál kissé hűvösebb (16 Celsius-fok körüli) és kifejezetten nedves, helyenként 90-110 milliméter feletti csapadékot hozó időjárás jellemezte. Ez az extrém kontraszt a csapadék eloszlásában rávilágít az éghajlati változások regionális hatásainak sokféleségére, és arra, hogy az ország különböző részei eltérő kihívásokkal néznek szembe az időjárás tekintetében.
Összességében a 2026. májusi időjárás Magyarországon az átlagosnál melegebb és szárazabb képet mutatott, jelentős regionális eltérésekkel. A HungaroMet adatai alapján a tavasz utolsó hónapja nem hozott enyhülést a vízhiányos területeknek, és felhívja a figyelmet a jövőbeni vízkészlet-gazdálkodás fontosságára az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok között.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása