A klímaváltozás hatásai egyre érezhetőbbé válnak Magyarországon, és az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László szerint az országot az elsivatagosodás fenyegeti. A miniszter egy Facebook-videóban hívta fel a figyelmet arra, hogy amennyiben nem történik gyökeres változás a vízgazdálkodásban, tíz éven belül akár egymillió ember is sivatagos környezetben élhet az országban. Ez a riasztó előrejelzés rávilágít a vízügyi kihívások sürgősségére és arra, hogy a probléma már nem a távoli jövő, hanem a jelen valósága.
Gajdos László kiemelte, hogy az elmúlt években számos folyó tűnt el és tavak száradtak ki az országban, ami egyértelmű jele a vízháztartás felborulásának. A magyar vízgazdálkodás hagyományosan az árvíz elleni védekezésre és a felesleges víz minél gyorsabb elvezetésére rendezkedett be. Ezt a szemléletet tükrözi az 1995-ös vízgazdálkodási törvény is, amelyben az árvíz elleni védekezés több mint nyolcvan alkalommal szerepel, míg az aszály mindössze négyszer kap említést. Ez az arány jól mutatja, hogy a korábbi jogszabályi keretek és a mögöttük álló stratégia mennyire nem voltak felkészülve a tartós vízhiány és az elsivatagosodás kihívásaira, amelyekkel ma szembesülünk.
A tárcavezető szerint elengedhetetlen egy új szemléletmód bevezetése, amely gyökeresen megváltoztatja a vízgazdálkodás fókuszát. A korábbi gyakorlattal ellentétben, miszerint a vizet minél gyorsabban elvezetik, az új megközelítés a víz megtartására és tudatos, takarékos felhasználására helyezi a hangsúlyt. Ennek értelmében gazdálkodni kell a rendelkezésre álló vízkészletekkel, be kell osztani azokat, és szükség van minden olyan területre, ahol a víz megtartására lehetőség nyílik. Ez magában foglalja a talajvízszint megőrzését, a csapadékvíz gyűjtését és a vízpazarlás minimalizálását a mezőgazdaságban és a háztartásokban egyaránt, elősegítve a fenntartható vízellátást.
A kormány felismerve a helyzet súlyosságát, már lépéseket tett a változások elősegítésére. A közelmúltban elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv kifejezetten a vízmegtartást szolgálja, konkrét lépéseket vázolva fel a vízhiány kezelésére. Emellett a kormány egy új klímatörvény előkészítésén is dolgozik, amely várhatóan átfogóbb keretet biztosít majd a klímaváltozás hatásainak mérséklésére és az azokhoz való alkalmazkodásra, beleértve a vízügyi kihívásokat is. Az 1995-ös vízgazdálkodási törvény módosítása is napirenden van, hogy az jobban illeszkedjen a megváltozott éghajlati körülményekhez és a modern vízgazdálkodási elvekhez, ezzel biztosítva a jogi hátteret a szükséges változásokhoz.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a sikeres alkalmazkodáshoz és a fenyegető elsivatagosodás megállításához nem elegendőek csupán a kormányzati intézkedések. A lakosság aktív együttműködésére is szükség van. Ez magában foglalja a víztakarékos életmód kialakítását, a vízfogyasztási szokások felülvizsgálatát, valamint a fenntartható gyakorlatok elterjesztését a mindennapokban. Csak közös erőfeszítésekkel, a társadalom minden szereplőjének bevonásával lehet hatékonyan felvenni a harcot a klímaváltozás okozta vízügyi kihívásokkal szemben, és megőrizni Magyarország természeti értékeit a jövő generációi számára, biztosítva a fenntartható jövőt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása