Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter kedden a közösségi médiában jelentette be, hogy a kormány hosszú évek után ismét megnyitja a szélerőmű-fejlesztések lehetőségét Magyarországon. A tárcavezető hangsúlyozta, olyan beruházásokat kívánnak ösztönözni, amelyek erősítik az ország energiarendszerét, munkahelyeket teremtenek, megrendeléseket biztosítanak a hazai vállalkozásoknak, és gazdasági előnyökkel járnak a befogadó települések számára. A most meghirdetett pályázat az első lépés egy hosszú távú, kiszámítható fejlesztési folyamatban, amelynek célja, hogy 2030-ig összesen legalább 4000 megawatt szélerőművi kapacitást pályáztassanak.
A gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint a kormány új szélerőművi kapacitáspályázatot írt ki, amely nem támogatási program, hanem magántőke bevonásával valósul meg. Az állam feladata a feltételek megteremtése, a szabályok tisztázása, a hálózat fejlesztése, valamint a magyar gazdaság, a vállalkozások és a helyi közösségek érdekeinek érvényesítése. A jelenlegi pályázat több mint 700 megawatt kapacitásra vonatkozik, és korlátozza az egy szereplő által megszerezhető kapacitást: egy vállalati csoport legfeljebb 200 megavoltamper, egy hálózati csomóponton pedig maximum 100 megawatt kapacitást szerezhet.
Ez a pályázat egy hosszabb távú stratégia része, melynek keretében 2027 és 2030 között további, évente átlagosan mintegy 1000 megawatt, azaz összesen legalább 4000 megawatt szélerőművi hálózati kapacitás pályáztatására kerül sor. A miniszter kiemelte, hogy az energiatárolás ösztönzése érdekében a pályázók plusz pontot kaphatnak, ha akkumulátoros energiatárolót is telepítenek, melynek kapacitása eléri a megpályázott kapacitás legalább 5 százalékát.
Az elmúlt időszak energetikai tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy Magyarországnak diverzifikált, erős és rugalmas energiarendszerre van szüksége. A kormány nem egyetlen technológiában látja a megoldást, hanem az energiaforrások széles skáláját kívánja kihasználni. Míg a napenergia területén jelentős előrelépések történtek, Kapitány István rámutatott, hogy a napenergia önmagában nem képes a nap 24 órájában termelni.
A szélenergia eltérő termelési profillal rendelkezik, így kiegészítő szerepet tölthet be a napenergiával szemben, nem pedig versenytársként. Az energiamixben az atomenergia és a rugalmas gázerőművi kapacitások is helyet kapnak, miközben az energiatárolás szerepe folyamatosan növekszik. Ez a megközelítés biztosítja az energiaellátás biztonságát és stabilitását.
A szélenergia fejlesztése nem csupán megújuló energiaforrásként fontos, hanem gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A megfelelő adottságú helyszíneken felépített szárazföldi szélerőművek az egyik legversenyképesebb villamosenergia-termelő technológiát képviselik. A hazai termelés csökkentheti az importáramtól és az importföldgáztól való függőséget, mérsékelheti az energiaköltségeket, és javíthatja a magyar vállalkozások versenyképességét.
A miniszter szerint 4000 megawatt szélerőművi kapacitás évente mintegy 9-10 terawattóra villamos energiát termelhet, ami a jelenlegi magyar villamosenergia-felhasználás közel egyötödének felel meg, hozzájárulva a valódi energiaszuverenitáshoz. A rendszer ösztönzi a magas hazai hozzáadott értéket és a magyar vállalkozások bevonását a beruházásokba.
A helyi közösségek bevonása is kulcsfontosságú. A pályázatok értékelésénél jelentős súlyt kap az egyszeri és a termeléshez kötött, évről évre jelentkező helyi pénzügyi hozzájárulás. Az egyszeri hozzájárulásnál megawattonként 50 ezer euró vállalása hozza a maximális pontszámot, ami egy nagyobb park esetén akár milliárdos nagyságrendű összeget jelenthet a településnek. A termeléshez kötött hozzájárulás pedig két euró/megawattóra feletti vállalásért jár többletpont, biztosítva a települések közvetlen érdekeltségét a beruházások sikerében.
Az energiaközösségek bevonása is része az elképzelésnek: a pályázóknak vállalniuk kell, hogy a hálózati betáplálási jogosultságot birtokló társaságban fennálló tulajdoni részesedésük 25 százalékára vételi jogot biztosítanak megújulóenergia-közösségek számára.
A szélerőmű-fejlesztések megvalósításához elengedhetetlen a villamosenergia-hálózat fejlesztése. A kormány ezért indította el a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítését, hogy az új termelőkapacitások zökkenőmentesen integrálhatók legyenek a rendszerbe. A hálózatfejlesztésre 1,5 milliárd euró uniós forrás érkezik Magyarországra, melyet kifejezetten a hálózati feltételek megteremtésére fordítanak, míg az erőművek építését magánbefektetők finanszírozzák.
A gazdaságpolitikai célok között szerepel, hogy a beruházásokból minél több magyar cég részesüljön, és a megtermelt gazdasági érték minél nagyobb része az országban maradjon. Ezáltal a szélerőmű-fejlesztések hozzájárulnak a hazai gazdaság erősítéséhez és a regionális fejlődéshez is. A hosszú távú, kiszámítható fejlesztési pálya célja egy olyan energiarendszer kiépítése, amelyben a különböző energiaforrások és technológiák egymást kiegészítve biztosítják Magyarország biztonságos és fenntartható energiaellátását.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása