A HVG közérdekű adatigénylésének eredményeként nyilvánosságra kerültek a Türk Államok Szervezetében (TÁSZ) való magyar részvétel pénzügyi részletei. Az adatok alapján kiderült, hogy Magyarország, bár hivatalosan csupán megfigyelő státusszal rendelkezik a szervezetben, önkéntesen vállalt jelentősen nagyobb szerepet. Ez a fokozott szerepvállalás jelentős költségeket rótt az adófizetőkre az elmúlt években.
A magyar kormány 2019-ben egy budapesti irodát biztosított a Türk Államok Szervezetének, mely a Budakeszi úton kapott helyet. Ez a képviselet lett a TÁSZ első diplomáciai jogállású irodája Európában, amely teljes diplomáciai mentességet és számos kiváltságot élvezett. Az irodában a TÁSZ tagállamainak diplomatái magyar munkatársakkal együttműködve végzik feladataikat.
A magyar költségvetés és az adófizetők viselték az iroda működésével járó valamennyi kiadást. Ezek magukban foglalták a béreket, az Ybl-villa fenntartási költségeit, a rezsit, valamint a dologi és protokolláris tételeket is. Az Ybl-villát az állam 1,4 milliárd forintért vásárolta meg, majd további 254 millió forintért rendezte be, végül ingyenesen adta át a szervezet használatába.
A legköltségesebb év 2022 volt, amikor a Türk Államok Szervezetéhez kapcsolódó teljes kiadás elérte a 779 millió forintot. Ebből az Ybl-villa fenntartási költségei és az önkéntes hozzájárulás tette ki a legnagyobb részt, összesen 645 millió forintot. Működési és dologi kiadásokra 26 millió, bér- és járulékokra 61 millió, protokolláris tételekre pedig 45 millió forintot fordítottak abban az évben.
Az idei évre vonatkozó adatok szerint a kiadások összege 433 millió forint volt. Ebben az időszakban az önkéntes hozzájárulás 332 millió forintot tett ki, míg az Ybl-villa fenntartására 35 millió forintot költöttek. A működési és dologi kiadások 2,6 millió, a bér- és járulékok 45 millió, a protokolláris kiadások pedig 17 millió forintot tettek ki.
A közvetlen működési költségeken túl a magyar kormány jelentős pénzügyi hozzájárulásokat is eszközölt különböző alapokba. A Türk Befektetési Alapba 33 milliárd forintot, míg a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alapba 16,5 milliárd forintot tettek be. Az Eximbank emellett 2019-ben egy 137 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a TÁSZ tagállamai számára, ezzel is támogatva a gazdasági együttműködést.
A magyar kormány Türk Államok Szervezetében való aktív szerepvállalása Orbán Viktor miniszterelnök 2019-es kijelentéséhez köthető, miszerint "sok magyarban van kipcsak vér". Ez a megközelítés alapot teremtett a szorosabb kulturális és politikai kapcsolatok építésére a türk államokkal. Magyarország 2018 óta rendelkezik megfigyelői státusszal a szervezetben, amely lehetőséget biztosít a szorosabb együttműködésre.
A megfigyelői státusz ellenére Magyarország önkéntesen vállalt jóval nagyobb szerepet, mint amit a formális tagság megkövetelt volna. Ez a proaktív hozzáállás tükröződik a budapesti képviseleti iroda létrehozásában és annak finanszírozásában, valamint a jelentős pénzügyi hozzájárulásokban. A magyar kormány ezzel a lépéssel jelezte elkötelezettségét a keleti nyitás politikája iránt.
Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy Törökország Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere volt mind az import, mind az export tekintetében. Elemzők hangsúlyozzák, hogy a szövetségben való magyar jelenlét túlmutat a puszta diplomáciai reprezentáción. A budapesti képviseleti iroda olyan külpolitikai, gazdasági és stratégiai eszközként funkcionál, amely révén Budapest a TÁSZ európai kapujává vált.
Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban úgy fogalmazott, hogy a kormány érdekalapú külpolitikát folytat, melynek bázisa a nyugati szövetségi rendszer. Ezen belül a TÁSZ szervezeténél is hasonló megközelítésre törekszik, és ehhez a megfigyelői státusz megfelelő keretet biztosít. Ez a stratégia a magyar nemzeti érdekek érvényesítését célozza a nemzetközi színtéren.
A jövőre nézve több kérdés is nyitott marad a Türk Államok Szervezetében való magyar szerepvállalással kapcsolatban. Kérdéses, hogy egy esetleges kormányváltást követően mi lesz a budapesti képviselet és a megfigyelői státusz sorsa. Az is bizonytalan, hogy Magyarország milyen szinten képviselteti magát a TÁSZ október végi csúcstalálkozóján, és milyen irányt vesz a további együttműködés.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása