Magyarország példátlan aszállyal és hőhullámmal küzd, amely rekordalacsony vízállásokat eredményezett a folyókon és tavakon. A rendkívüli időjárás jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdaságot, az energiatermelést és a turizmust, miközben a szakemberek további romlásra számítanak. A vízügyi hatóságok rendkívüli készültséget rendeltek el az ország nagy részén.
A Duna vízállása Budapesten mindössze 26 centiméter, ami messze elmarad a megszokott 270 centimétertől, és a víz hőmérséklete is tartósan 24 Celsius-fok fölött van. A Tisza Kiskörénél minden idők legalacsonyabb szintjét, mínusz 343 centimétert érte el július elején. A Balaton vízszintje júliusban tíz centiméterrel csökkent, Siófoknál 56, Tihanynál 55 centimétert mértek, Csopaknál pedig már homokos partok alakultak ki.
A Velencei-tó állapota különösen kritikus, több strandot lezártak, és a turisztikai vonzerejének csökkenése miatt az ingatlanpiac is akadozik. A HungaroMet előrejelzése szerint újabb hőhullám érkezik, a napi maximumok megközelítik a 40 fokot, miközben jelentős csapadék nem várható sem a Duna, sem a Tisza vízgyűjtő területein. Ez a helyzet további vízszintcsökkenést és súlyos gazdasági, valamint turisztikai károkat vetít előre.
A Paksi Atomerőmű is soha nem látott helyzetbe került a rekordalacsony dunai vízállás miatt, ami 254 megawattos teljesítménycsökkentést tett szükségessé az egyik blokkon. Az MVM közlése szerint 2026. július 27-én Paksnál a Duna vízállása mínusz 106 centiméter volt, ami új rekordot jelent. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint az átmeneti teljesítménycsökkentés felelős intézkedés, és az ország energiaellátása egyelőre biztonságban van, de a következő hetek kritikusak lehetnek.
A HungaroMet adatai szerint a talaj felső rétegéből 100-125 milliméternyi víz hiányzik a telítettséghez képest. Az idei aszály az egyik legsúlyosabb a rendszeres mérések kezdete óta, az ország területének 91,3 százalékán közepes vagy annál magasabb az aszályhelyzet. A mezőgazdasági aszály aránya még rosszabb, országosan 92,8 százalék.
Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter rendkívüli készültséget rendelt el, mivel Magyarország 84 vízhiánykezelési körzetéből 66-ban a hármas határérték felett van az aszályindex. Ez azt jelenti, hogy az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban zajlik az aszály elleni munka. A talaj nedvességtartalma az ország túlnyomó részén tovább csökkent, a középső és keleti országrészekben helyenként a 20 százalékot sem éri el a felső félméteres rétegben.
A kapásnövények, mint a kukorica, burgonya, répa és napraforgó tenyészidőszakát szinte folyamatos aszály jellemezte, ami jelentősen befolyásolta a terméshozamokat. Az április 1-től tartó időszak 78 százalékában volt az ország területének legalább 30 százalékán legalább közepes aszály. A legtöbb aszályos nap Pest és Hajdú-Bihar vármegyékben fordult elő, míg Zalában volt a legkevesebb.
A vízhiány miatt gyenge-közepes mezőgazdasági év várható, a szektor teljesítménye elmarad az elmúlt öt év átlagától, és az idei hozamok a 2022-es aszályos évhez hasonlítanak. Az Alföldön 140-170, a Dunántúlon 110-150 milliméter nedvesség hiányzik a talaj felső egy méteres rétegéből. A tartós vízhiány alapvetően meghatározza a termelési kilátásokat.
A klímaváltozás és a hőség gazdasági hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak Magyarországon is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint 2030-ra a hőstressz miatt világszerte a teljes munkaidő 2,2 százaléka, mintegy 80 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkavégzés eshet ki. Az Európai Központi Bank modellje alapján egy 2 Celsius-fokos felmelegedés 1,7 százalékkal, egy 4 Celsius-fokos felmelegedés pedig 6,8 százalékkal csökkentheti a termelékenységet.
A Demokratikus Koalíció felszólította a kormányt, hogy állítsa le az akkumulátorgyárak működését, prioritásként kezelve az ivóvízellátást, a mezőgazdaságot és a természetet. A párt szerint a vízkészletet nem a nagyvállalatoknak kellene elvinniük, miközben a földek kiszáradnak és a vízhiány növekszik.
Az előttünk álló 4-5 napban bár többfelé várható csapadék záporok és zivatarok formájában, számottevő, 10 millimétert meghaladó mennyiség csak kevés helyen valószínű. Ez azt jelenti, hogy az aszály mértéke az ország nagy részén fokozódik vagy változatlan marad, és csak foltokban várható enyhülés. Egy nagyobb esőzés sem szünteti meg azonnal az aszály következményeit.
A fák kiszáradása egy másik aggasztó jelenség: a 40 fokot közelítő hőségben a fák leveleik fonákját felfelé fordítva próbálnak védekezni. Koncz Péter ökológus szerint a klímaváltozás hatására az erdők kiszáradnak, szénmegkötő képességük romlik, és szén-dioxid-kibocsátókká válhatnak. A hőkupolák alatt a fák kimerülnek, ami hosszú távon katasztrófához vezethet.
Az Oeconomus infografikán mutatta be, hogyan fejti ki hatását a nyári hőség a gazdaságra, kiemelve a felmelegedést mint az egyik legfontosabb hosszú távú gazdasági kockázatot. A tartós vízhiányos állapot és a hőmérséklet emelkedése komplex kihívásokat jelent Magyarország számára, amelyekre sürgős és átfogó válaszokat kell találni.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása